Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzetközi körülmények a második világháború után
folyási övezetében ilyen kivételeket.22 Mint kiderült, a befolyási övezet azonos volt a megszállási övezettel. Magyarország így szovjet érdekszférába került, de nem látszott világosan, hogy ez egyben a szovjetizálást is jelenti. Nem tartalmazták ezt sem a jaltai, sem a potsdami egyezmények hazánkra vonatkozó részei, sem a fegyverszüneti egyezmény vagy a békeszerződés. Sőt! A békeszerződéssel becikkelyezték a szabadságjogokat, beleértve a politikai pluralizmust, a vallásszabadságot, sajtószabadságot és másokat. A megszállók a nyilvánosság előtt mindig arról beszélek, hogy Magyarországon a demokráciát látják szívesen. A Moszkvából hazatért kommunista vezetés, élén Rákosival, azt az utasítást kapta, hogy nem lehet azonnal átvenni a hatalmat, átmeneti időszak következik. Mindössze ennyit lehetett tudni. Ráadásul 1945 novemberében kvázi szabad választásokat engedélyeztek. A parlamentben polgári (parasz- tijkeresztény többség volt. A háború befejeztével a magyar társadalom és politikai élet is készen állt egy Európába illeszkedő demokrácia megvalósítására. A politikai elit látványosan lemondott a versailles-i világ támadásáról. A revíziós propaganda büntetőjogi kategóriába csúszott. A társadalom többsége szíves örömest csatlakozott volna a globalizmus világához, mert néhány fantasztán kívül jól látta, hogy nincs harmadik út, a globalizmus alternatívája a kommunista szovjet birodalom. Mind a kettő alávetést jelent, de az előbbi összehasonlíthatatlanul kedvezőbb és a magyar tradíciókhoz közelebb álló módon (gazdaságilag, politikailag, kulturálisszellemi téren stb.). A szovjet jelenlét tapasztalatai sem erősítették a kommunista álláspontot, ráadásul 1948-ig ezt nyilvánosan nem is terjesztették. Maguk is valamiféle „népi demokráciáról" beszéltek, de nem a proletárdiktatúráról. Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 22 Kivételnek mondhatjuk Spanyolországot, ahol Franco fenntarthatta rendszerét, de ez gazdaságilag, majd katonailag is teret engedett a globalizmus vezető erejének. (Lásd: NATO-támaszpontok Spanyolországban). Igaz, politikailag egészen a hetvenes évek közepéig megmaradhatott a falangista rendszer. 34
