Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzet állapota
hozzátesszük, hogy a Kárpát-medencei - határokon túli - magyarság még kb. egymillió fővel csökkent, bizonyosan kijelenthetjük, hogy a túlélési ösztönünket valahol útközben elvesztettük.208 A demográfiai krízis egyben azt is jelentette, hogy a szocializmus 1989-es bukása után a magyar nemzet nem állt készen olyan erőfeszítésekre, mint 1945-ben. Az össznépesség a vizsgált korszakban így alakult: 1941-ben 9.316.000; 1949-ben 9.205.000; 1960-ban 9.961.000; 1970-ben 10.322.000; 1980-ban 10.709.000; 1990-ben 10.375; 1995-ben 10.245.000.209 Jól látszik, hogy a híres (hírhedt) Ratkó-korszakban egy évtized alatt 750 ezerrel nőtt a lakosság, azzal együtt is, hogy csaknem 200 ezer ember kivándorolt a forradalom után! Annál kiábrándítóbbak a legújabb adatok: 2010-ben 10.014.000; 2015-ben 9.849.000 a népesség száma. Mások voltak a viszonyok a két vizsgált korszakban, kevésbé átlátha- tóak, de az az áldozatkészség, amely megmutatkozott az újjáépítés során 1945-47 között - bármilyen megfontolású is volt - mintha hiányzott volna 1990-ben. Ennek alapvető okát a Kádár-kor gerinc- és gondolatsorvasztó évtizedeiben látjuk. A demográfiai visszaesés 1990 után látványos egészség- ügyi hanyatlással is járt: elképesztően magas lett az elkerülhető többlethalálozás. E mellett a magyarság egészségi állapota - többek közt az elöregedő társadalom révén - romlik, annak ellenére is, hogy az ország hatalmas energiákat fordít a magas szintű tömeges egészségügyi ellátásra. Nem kielégítő az oktatás színvonala, miként az egész szellemi életé sem. Az olyan fogalmak, mint nemzeti szolidaritás, családi összetartozás egyre visszaszorulnak. Menekülő forradalom zajlik: fiatalok százezrei hagyják el végleg vagy ideiglenesen az országot, s vele szüleiket, testvéreiket. A globalizmus erre csábítja és ösztönzi őket. Mindez Magyarországon és a magyarság körében ______________________________________________A nemzet állapota 208 Az 1921-es 3300 ezer fővel szemben 1991-ben még 2744 ezer fő vallotta magát magyarnak a környező országokban, 2001-re ez 2388 ezerre csökkent. 209 Demográfia. KSH-ELTE, Budapest, 1996, 40. 177
