Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzet állapota
len Kisgazdapárt főtitkára 1947-ben. (Akkor még kisgazda volt a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök is...) Az 1945-öt követő esztendők a teljes állampolgári kiszolgáltatottságban teltek, sem a parlament, sem a törvények, sem a rendőrség, vagy a SZEB nem védhette meg a polgárt az önkénytől, sőt éppen ezek szolgáltatták ki az önkénynek. Ilyen körülmények közepette igazán tisztelettel adózhatunk azoknak a magyar férfiaknak és nőknek, akik életük árán is küzdöttek a magyar nemzetért és a magyar demokráciáért. Az 1945-ös statisztika szerint Magyarország lakossága 9.316.000 fő volt, de ez csak az 1941-es felmérés kivetítése, nem valós szám. Azért „kivetítés”, mert újra szembesülnünk kellett a trianoni határokkal, amelyeken egyszer már túl voltunk az „országgyarapítások” révén.200 A Trianon-szind- róma így, ha lehet, még súlyosabban érintette a magyar nemzetet. Meghaladni látszottunk, de visszarántottak minket a versailles-i állapotba, ráadásul súlyosabb feltételek közepette. Ez olyan volt, mintha az amputált végtag, amely a visszavarrás után működött, hirtelen elhalt volna. Elviselhetetlen trauma. Főleg, hogy közölték: erről többet szólni sem lehet. A „revizio- nizmus”, vagyis az igazságtalanság szóvá tétele: bűncselekménnyé vált.201 Ahogy ezt a történeti egészségtan202 megfogalmazza, ez elvezetett a (nem__________________________________________________A nemzet állapota 20° Maga az „országgyarapítás” kifejezés is kérdéses, hiszen a „gyarapodás” csak a trianoni döntéshez képest volt értelmezhető, és ezt egyetlen magyar mérvadó politikai erő sem gondolta „hódításnak”. Az első bécsi döntés (1938. november 2.), Kárpátalja visszafoglalása (1939. március 15-18.)-a második bécsi döntés(1941. augusztus 31) - és a délvidék kis részének visszacsatolása (1941. április 11.) a magyar nemzet igazságérzetével egyező változás volt. 201 A népbírósági perekben az egyik fő vádpont éppen a revízió elősegitése, hirdetése volt (pl. Sztójay Döme perében. Lásd.: Szerencsés Károly: Az ítélet: Halál..., i. m., 225. Végül maguk a vádlók is csaknem belátták, hogy az egyéb vádpontok mellett, ezt nem érdemes erőltetni.) 202 Lásd: Történeti egészségtan. Szerk.: Ember István, Molnár F. Tamás, Varga Csaba. Dialóg Campus, 2010. 173
