Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
alkotmánybíróság és az állampolgári jogok biztosának intézményét. A konkrétjogok felsorolásánál is előtérbe kerül azok megsértésének tilalma. Vagyis az élettől, emberi méltóságtól senkit nem lehet önkényesen megfosztani, nincs helye kínzásnak, jogtalan fogvatartásnak. Tartalmazza a törvény az ártatlanság vélelmét, a visszamenőleges hatály tilalmát, a szabad mozgás jogát, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát (és a jogot ezek tanításához!), a sajtószabadságot, egyesülési, gyülekezési jogot, a menedékjogot (üldözötteknek), az állampolgárság jogát, a munkához (szabadsághoz, pihenéshez) való jogot, az egészséghez, művelődéshez való jogot, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait és még egyéb jogokat. A hosszú felsorolásra azért volt szükség, hogy megállapítsuk, érvényesülnek-e ezek a jogok a rendszerváltoztatás után. Sommás válaszunk: igen. Természetesen az elmúlt 25 évben is sérültek ezek az alapvető jogok, vagy bárki értelmezheti a tényeket úgy, de a saját véleményét kifejtheti, megvédheti. Az intézményrendszer működik, de veszélyek fenyegetik ma is. Nem árt leszögezni: Magyarországon parlamentáris úton még semmiféle szélsőség nem jutott hatalomra. Sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb. Értek el jó választási eredményt (1939-ben, 1945-ben), de hatalomhoz mindig külső erők és a parlamentarizmust (az itt felsorolt jogokat) megsértve jutottak, s rendszerüket is csak így tarthatták fenn. A mai demokráciára paradox módon éppen a demokrácia a legveszélyesebb. A visszaélés a szólásszabadsággal, a gyülekezési joggal, a menedékjoggal, a piacgazdasággal legalább olyan veszélyes, mint a korrupcióra felépülő klikkrendszer, amely illuzórikussá teszi a parlamentarizmust, mint éppen az USA-ban, vagy más viszonyok között Oroszországban. A jogalkotás folyamatában nagyon fontos elem a parlament kontrollja. Ezt az első világháború előtt Magyarországon a főrendiház (felsőtábla), valamint az uralkodó látta el. Az uralkodó a szentesítéssel, vagy annak megtagadásával befolyásolhatta a törvényalkotást. A kiegyezés után az uralkodó soha nem látott erős jogosítvánnyal bírt: előszentesítési jogköre volt, vagyis jóváhagyása nélkül törvényjavaslatot benyújtani sem lehetett. A két Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 164
