Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Társadalmi közérzet

Társadalmi közérzet

volt az illúzió politikai és anyagi téren is (függetlenség, szuverenitás, szabadság, nyugati életszínvonal).

Ezek a kérdések azonban csak közvetetten érintik a milliók közérzetét. 1945 után a hírek a naponta történő kivégzésekről nyomasztóan hatottak, valamint az infláció elképesztő rohanása, a rablások, vetkőztetések, összeesküvések és hasonló történések is. 1990 után viszont az elmaradt számonkérés, a közrend felbomlása (valójában nem bomlott fel, de a sajtó híradásai nyomán úgy tűnhetett, hogy igen), és ugyanúgy az infláció, a sztrájkok, blokádok, tüntetések és egyebek mögött az emberek - jó érzékkel - összeesküvést sejtettek. Ennek szimbóluma a taxisblokád még 1990-ben, vagy éppen a TV ostroma 2006-ban. Közben robbantások (a parlamentnél is), gyanús gyilkosságok is voltak, s a napilapok minden nap közük a forint árfolyamát, amely egyre csak romolhat... Ezek a félelmek. Egész generációk azt sem tudták, hogy a forintnak van árfolyama. Nem is volt. Mert nem valódi pénz volt (valuta), csak valami központi eszköz a „szocialista piac- gazdaság” lebonyolítására.161

Mindezek a közérzeti problémák 1945 és 1990 után is elvezettek az apolitikussághoz, sőt meneküléshez a közéletből. Emellett konkrét meneküléshez is: emigrációhoz 1945^18 között, kivándorláshoz, külföldi munkavállaláshoz 1990 után. Meggyőződésünk, hogy ez utóbbinak nem kizárólag, sőt nem is alapvetően a gazdasági nehézségek voltak (és ma is) az okai, hanem az az „elhagyott közérzet”, amely 1945 óta jellemezte a magyar társadalmat (egyes elemeit már az 1930-as évek végétől). Ebben az országban milliók érezték úgy, hogy menni kellene. Mentek is, de 1949-től ez már csak komoly kockázatok árán volt lehetséges. 1956 után százezrek indultak út161 Ennek legjellegzetesebb kifejeződése a „transzferábilis rubel” volt, a KGST-országok közti elszámolás eszköze, amely valójában nem is létezett. így 1990-ben az ebben számon tartott követeléseket és adósságokat roppant nagyvonalúan kezelték, immáron a dollárhoz viszonyítva. Ebből sem jöttünk ki jól.

149