Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Szellemi élet

gazdasági alapjait, a „faji” kérdés alapján a zsidókérdést, összességében a magyarság megmaradásának akkor is veszélyben lévő kilátásait. Közülük számosán politikai manifesztációt is közreadtak - így a Márciusi Frontét, amelyet Kovács Imre olvasott fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről.149 Ezek az írók később pártot is alakítottak (Nemzeti Parasztpárt), amely 1945 után a koalíciós évek jelentős tényezőjévé vált, de több oknál fogva végül is sem a „harmadik utat”, sem önálló politikai alternatívát nem tudott felmutatni, így a baloldali blokkban alárendelődött a kommunista pártnak, majd feloldódott a szocializmus építésének zsákutcájában. A párt vezetője 1945 után Veres Péter lett, főtitkára Kovács Imre, de elvtársai ide helyezték Darvas Józsefet és Erdei Ferencet (a „kriptokommunistákat”) is. Ez a politikai párt lett az „otthona” annak a szellemi műhelynek, amelybe Féja Géza, Szabó Pál, Illyés Gyula, Bibó István, Sinka István s számos más író is tartozott. Más népi írók, szociográfusok még a háború előtt vagy alatt ellenkező irányokban keresték a parasztság felemelésének útját, Matolcsy Mátyás, Sértő Kálmán, Nyíró József számára az új világban nem termett babér.150

A nagy kérdés az volt, miképpen léphet át a sorsfordító pillanaton ez a magyar szellemi élet. Tudni kell, hogy kivétel nélkül mindannyian szemben álltak a versailles-i világgal, vagyis Trianonnal. Nem „revizionisták” voltak, hanem az igazságot keresték, a magyarság igazát, hiszen magyarok voltak. (Most nem is említjük a magyarországi lapokba is publikáló határon túlra került szerzőket: Reményik Sándort, Tamási Áront, Dsida Jenőt és másokat). Ennek az igazságnak a keresése közben a század közepének jellemző szellemi hatásaként megérintette őket a szocializmus és a néha faji értelKét rendszerváltás Magyarországon________________________________

149 Ez a témánk szempontjából azért lehet érdekes, mert a XX. század végi rendszer- változtatás idején is kísérleteztek egy „Új Márciusi Front” megalkotásával. Ez sikerült is, de hatása már kevéssé volt érzékelhető.

150 Matolcsyt elítélte a népbíróság, börtönben halt meg, Sértő már a háború alatt meghalt, Nyírő emigrációban hunyt el. Életművük szinte teljesen hiányzik a magyar köztudatból.

138