Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A választási rendszer

A rendszerváltoztatás egyik döntő kérdése volt a választási rendszer megalkotása a parlamentarizmus alappilléreként. Erre is a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon került sor, így a létrehozott rendszer az itt résztvevő pártok érdekei mentén született kompromisszumként értelmezhető. Most nem volt egyetértés, mert a negyven évig uralkodó állampárt bízott ismert, vagy helyben befolyásos embereiben, s ezért inkább az egyéni kerület felé hajlott. Ez nem volt ellenére az MDF-nek sem, amely akkor már egyértelműen az ellenzék vezető ereje volt, és ebben az időszakban több időközi választást is fölényesen megnyert. Ezekre a visszahívási kezdeményezések136 nyomán kerülhetett sor, mert a megtámadott mandátumok birtoklói sorra lemondtak. Egy kivétel volt, és ott nem is lett sikeres a visszahívás.137 Más pártok inkább a listát részesítették előnyben, mert nem volt jelentős bázisuk, valamint jelöltjeik sem szerte az országban.

Az MDF 1987 óta jelentős szervezeti bázist épített ki, az MSZMP valóságtól elrugaszkodott vezetői pedig még bíztak a választási győzelemben is. Felmerült az előrehozott választás kérdése is 1989 őszére. A történelmi pártok (kisgazdák, kereszténydemokraták, szociáldemokraták) is inkább a listás rendszer mellett álltak ki, mert bíztak a név adta ismertségben, ellenben a negyvenévnyi szervezési hiányt jól érzékelték.

Végül is, egy igen bonyolult, kevert rendszert fogadtak el, amely minden szereplőnek biztosítani látszott a politikai túlélést, illetve szereplést.138 Ez azt jelentette, hogy 176 egyéni kerületi mandátum mellett 210 listás hely

Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________

136 A visszahívást az 1983: III. tv. szabályozta. A választókerület választópolgárainak 10%-a kezdeményezhette, és a kerület szavazásra jogosultjai vehettek részt a döntésben.

137 Dauda Sándor zuglói képviselő esetében.

138 Ennek értelmében 176 egyéni, 152 területi listás és 58 országos listás mandátumot kellett kiosztani. Mivel a listák között átjárás volt, végül az országos listáról 89, a területi listákról 121 mandátumot töltöttek be (forrás: www.parlament.hu). Később ez az arány 90- 120-ra változott. (Tények könyve '91. Ráció Kiadó, 1991, 783.)

128