Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A politikai rendszer

________________________________________________A politikai rendszer

A kormányzás szuverenitása is jelentősen csökkent, amikor olyan ösz- szetételű koalíciót hoztak létre, amely nem felelt meg a választói akaratnak, sőt azzal ellentétes volt. (A kisgazdapárt a maga 58%-ával lényegében kisebbségben volt a kormányban a baloldali blokkal szemben, ha számszerűleg ki is jött az 50-50%. De már az 50-50% is a népakarat megsértése volt. Az államfő szuverenitását erősen korlátozta csekély jogköre, illetve a megszállókkal és ötödik hadoszlopukkal szembeni kollaboráns magatartása. Ennek okait másik tanulmányban kell feltárni, de szerepelt köztük a múltbéli magatartással való zsarolás éppúgy, mint a félreértelmezett ambíció, illetve a „reálpolitikusi” hozzáállás. Az alku tárgyát képező öt államból nálunk és Csehszlovákiában a köztársasági elnökök szerepe a kommunista hatalom- átvételben igencsak jelentős volt. pedig sem Tildy Zoltán, sem Edvard Benes nem voltak kezdő politikusok.

Összegezve tehát: az említett hatalmi ágak közül a parlament, a kormány, az önkormányzatok, az igazságszolgáltatás és az államfő szuverenitása is erősen sérült, már 1945-től. De ettől még működhettek volna. Sajnos azonban a társadalom működésének egyéb - fontos - elemei egészen kicsúsztak a képviseleti szervek és a kormány ellenőrzése alól. Itt most elegendő a politikai rendőrségre (PRO, ÁVO, ÁVH) utalni, illetve a gazdaságirányítás kikerülésére a kormány fennhatósága alól (Gazdasági Főtanács).117 A körülmények úgy hozták, hogy a fent említett alternatívák kettőre szűkültek: a parlamentáris demokrácia oldalán a kisgazdapárttal és sajnos a másik oldalon a „baloldali blokkal”. Ebben a kommunisták egyértelmű irányításával feloldódott a szociáldemokrácia és a parasztpárt is.

Üdítő eleme volt a magyar parlamentarizmusnak és politikai életnek is, amikor megjelent az ellenzék a Magyar Szabadság Párt képében. E pártot

117 A Gazdasági Főtanácsot a 12.090/1945. M. E. sz. rendelet hozta létre, és az átvette a kormány legtöbb gazdasági funkcióját. (Előkészítette, valamint maga is kiadhatott rendeleteket, adatokat kérhetett vállalatoktól stb.). A GF valódi vezetője Vas Zoltán (MKP) főtitkár volt.

113