Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A politikai rendszer
Mindezt most csak azért bocsátjuk előre, mert a politikai rendszer működtetői - így a magyar demokraták is — hihettek abban, hogy Sztálin nem szovjetizál minden megszállt területet. Volt esély arra, hogy megfelelő politika, támogatás és egy kis szerencse révén Magyarország is kicsússzon a szovjet birodalom ölelő karjaiból. Mint ezt az ötből három ország meg is tette. Abban, hogy Magyarországon és Csehszlovákiában ez nem sikerült, jelentős szerepe volt az itteni demokraták felkészületlenségének, gyávaságának, hitetlenségének. Jobban közrejátszott az itteni szociáldemokraták elvtelen alárendelődése a kommunisták felé, és persze leginkább az itteni kommunisták gátlástalansága. Szerepe volt a múltnak is, bár nem egyértelműen. Ausztria, amely a III. Birodalom részeként sokszor nácibb volt a német nemzeti szocialistáknál is, végül is az alku keretében nem agresszor, hanem áldozat lett... Finnország, amely elsőként csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz, de nem üzent hadat a globalizmusnak, kimenekülhetett. Görögország, amely ellenállt a német (olasz) agressziónak, határozottabban került a globalizmus védőhálója alá.115 Az 1945-ben létrehozott magyar politikai rendszer alkalmas lehetett volna a demokrácia működtetésére. Alkotmányozó nemzetgyűlést ugyan nem hívtak össze, de kvázi szabad választások révén megalakulhatott egy olyan nemzetgyűlés (egykamarás parlament), amelyben markáns politikai alternatívák képviseltették magukat: a polgári-paraszti gyökerű és a nemzeti demokráciát is képviselő Független Kisgazdapárt, a szociáldemokrácia és a kommunista párt is. Emellett volt liberális párt is, illetve a sajátosan magyar, ideológiailag és politikailag is nehezen beazonosítható Nemzeti Parasztpárt. A „kvázi” szót azért használjuk, mert a választójog és a választási rendszer tartalmazott jelentős korlátokat, demokráciadeficitet. Ilyen volt, hogy ____________________________________________A politikai rendszer 115 Itt érdemes még egyszer utalni arra, hogy Churchill Sztálinnal úgy állapodott meg, hogy Görögország „nyugati” érdekszféra. Ausztria, Finnország és Csehszlovákia nem szerepelt a megegyezésben. 111
