Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Számonkérés
Két rendszerváltás Magyarországon Számonkérés A modem korban minden sorsfordító időszakban napirenden volt az előző korszakkal történő gyökeres és visszavonhatatlan szakítás. Persze nem minden téren, még csak nem is minden társadalmi, politikai szinten, de ideológiailag mindenképpen. A szakítást leginkább az előző korszak szimbolikus szereplőinek, „uralkodóinak” (legyen az akár uralkodó- vagy a munkásosztály) látványos számonkérése jelentette. Ez tudatosította a tömegek előtt, hogy új korszak kezdődik, s egyben azt is, hogy mihez tartsák magukat. Nekünk, magyaroknak bőven kijutott az ilyesféle „tudatosításból”. Haynau vérengzése - beleértve az első felelős magyar miniszterelnök halálra Ítélését és kivégzését - a XX. századból nézve is rémisztő és párját ritkító. Most nincs helyünk felvázolni, hogy milyen alapvető különbségek voltak e vérengzés és a nagy francia forradalom terrorja között, annyi azonban megállapítható, hogy szinte minden magyar sorsforduló alkalmával lefolytatott számonkérés, vagy más szóval igazságszolgáltatás hagyott maga mögött rossz érzéseket, fájdalmakat. Ártatlanok százainak és ezreinek meghurco- lásával, családtagjainak szenvedésével járt. így volt ez 1918-19-ben Tisza István meggyilkolásától a vörös terror tobzódásáig, valamint így volt 1919- 20-ban, a fehérterrorban, és a jogi számonkérés idején is (bár ez utóbbinál a bíróságok igyekeztek a jogszerűséget fenntartani). Elképesztően brutális volt az 1945-47 közötti megtorlás, csaknem ötszáz politikai perben meghozott halálos ítélettel, s ami ennél is visszataszítóbb, a „népítéletek” áldozataival. Számukat már soha nem tudjuk meg. Becsülni sem érdemes. Az 1945-47 közti megtorlás jellege, amely az 1945:VII. te. alapján zajlott,103 1989-ben még élt a magyar köztudatban. Ráadásul szorosan össze103 Pontosabban már az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. sz. rendelete alapján 1945 februárjától... 102
