Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Mellékletek
Mellékletek KléP-t-wY, /(flf-.ffrtu. k-s<axJ. ARÉNA SZABÓ DEZSŐ KONFERENCIA lősség, hogy a liberalizmus maszkjába bújt szabadkőműves erők megszállnak, ránk telepednek, s nemcsak gazdaságunkat, de tudatunkat is ellenőrizni akaiják. Ma például olyan városokban mint a kálvinista központ, Debrecenben, vagy a katolikus egyház bástyáin, mint Esztergom és Eger, a választásokon szinte minden körzetben a kommunisták győztek, (vagy nevezzék magukat, aminek akarják.) Vajon hol voltak a keresztény egyházak és papjaik és tettek-e valamit annak érdekében, hogy mindez ne következzen be?” Dr. Sebestyén Béla: Szabó Dezső és a liberalizmus című előadásának és korreferensének Práczki Istvánnak fontos gondolata volt, hogy a liberalizmus térben és időben igen erős mértékben változó fogalom, mást jelentett a 19. századi Magyarország politikai életében, Széchenyi és Deák korában és egészen másként mutatkozik meg manapság. Tompó László: A pedagógus Szabó Dezső-ről emlékezett. Tanárként fő célja volt egy új magyar középosztály kinevelése. Elsőrendű fontosságot tulajdonított a tehetségek helyes és időbeni kiválasztásának. Határozottan ellenezte a Montessori és Lombroso féle iskolák pedagógiai elméleteit és ellenezte az arisztokratikus jellegű mintaiskolákat, amelyekből széles társadalmi rétegek gyermekei rekesztődnek ki. Szabó Dezsőnek a tanári pálya küldetést jelentett és hitte, az a helyes, ha osztályában minden tanulót megszólaltat óráján. Az emlékülés második részében, Gombos Gyula díszelnöki megnyitója után, a szerző Első vázlat, közelről című írásából olvastak fel néhány oldalt. Gombos Gyula meleghangú és megrázó írásában Szabó Dezsőről, a hétköznapok emberéről emlékezik meg. Milyen ember volt Szabó De- Szabó Dezső halálának 50. évfordulójára a Szabó Dezső zső? Zárkózott, nehezen barátkozó, időnként kissé bizal- Emléktársaság 1995. január 13-án tudományos konferenci- matlan, egyszóval nem egy bratyizó embertípus, át rendezett a Gellért Szálló teaszalonjában. A konferencia Czére Béla: A holnap nacionalizmusa című előadásá- védnökségét a Károli Gáspár Református Egyetem és a Ma- ban, a tegnap és a ma nacionalizmusára is rámutatott, Szabó gyarok Világszövetsége vállalta. Az egésznapos rendezvény Dezső szellemében. A nacionalizmus veszélyei: hogy feléli Dr. Püski Sándor elnöki megnyitójával kezdődött. Utána, egy ország erőforrásait és háttérbe szorítja az emberi élet elsőként Dr. Hegedűs Lóránt református püspök igei áhítata minőségét. Szabó Dezső műveiben felrémlik a nemzethalál majd beszéde következeit: „Szabó Dezső kálvinizmusa” víziója. A két világháború között két nagy veszélyforrást címmel. Az előadó Isten akaratáról beszélt, amely nem egy látott: az egyik a germán hódítás veszélye, a másik az, hogy illúzió, hanem eledel és ez boltozódik Szabó Dezső életmű- a multinacionális tőke először széttagolja, majd lenyeli a ve fölé. A nagy író kálvinistasága abban is megnyilvánul, nemzetet. A holnap nacionalizmusa? Minden emberi érték- hogy munkássága nem egy l’art pour Tart tevékenység, ha- nek be kell épülnie a közösség, a nemzet értékei közé. nem küldetés. Az Isten-akarat a nagy író nép-nemzeti külde- Szőcs Zoltán: Szabó Dezső és a magyar zsidóság. Az tésében is megnyilvánul és ez vezérli pályáján. erdélyi származású nagy író négy évtizedes munkássága Dr. Beke Albert egyetemi tanár, a püspök úr előadásának alatt a magyarság kérdéseivel foglalkozott, ő az embereket korreferense lépett ezután a mikrofonhoz. Rövid beszédet két csoportra osztotta: becsületesre és gazemberekre. Kéttartott, amelynek során felizzott a hangulat. Szabó Dezső- ségtelen, hogy mindenkit ostorozott, aki a magyarság helynek a harmincas években kinyilvánított megállapításai sze- zetét és sorsát negatívan befolyásolta. Szabó Dezső zsidó rinte ma is érvényesek. „írásainak egyik lényeges gondola- kérdést nem ismert, magyar kérdést annál inkább. Amikor ta, hogy minket, keresztény magyarokat terhel azért a fele- azonban a magyar kérdéseket boncolja, akkor óhatatlanul 11/a. sz. melléklet Püski Sándor megnyitója a Szabó Dezső' emlékülésen Szabó Dezső halálának 50. évfordulóján -a rendező Szabó Dezső Emléktársaság nevében - tisztelettel köszöntőm a tanácskozás előadóit és hallgatóit, á védnökséget vállaló intézmények: a Károli Gáspár Egyetem, a Magyar írószövetség és a Magyarok Világszövetsége képviselőit. A megnyitás alkalmával élve, bejelentem, hogy Az egész látóhatár 1991 -es kiadásához hasonló sorozatban folytatom Szabó Dezső műveinek gyűjteményes kiadását. Számításom szerint további 8, egyénként 550-600 oldalas kötetbe belefér a mű. Ha félévenként megjelenik egy- egy kötet, akkor 1999-re, a 120. születési évfordulóra befejezem. Ha éti már nem, valaki más. A 3. kötet lesz Az elsodort falu, a 4-5. kötet az Életeim, a 6. a Segítség, a 7. a Csodálatos élet és más kisebb regények, a 8. a Napló és elbeszélések, a 9. az irodalmi tanulmányok a 10. más kisebb írások gyűjteménye. A tanácskozás műsora remélhetőleg a meghirdetett sorrendben következik, azzal a'ráadással, hogy Gombos Gyula délutáni megnyitója után Tornai József, a Magyar írószövetség elnöke és Medvigy Endre, a Magyarok Világszövetsége küldötte üdvözli a konferenciát. A tanácskozást megnyitom, s kérem Hegedűs Lóránt püspök urat az áhitat megtartására. Püski Sándor 97
