Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Arcok a társaság panteonjából
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék Amikor én 1986 telén Marosvásárhelyen felkerestem az idős Bódis Ilonát, hogy Sz. D.-vel kapcsolatos ungvári emlékeiről fagassam - az ott tanárkodó fiatal író ugyanis az ö édesapjával egy tantestületben tanított a leghatározottabban kitartott amellett, hogy a ’30-as évek közepétől Eötvös Flóra és ő voltak a két női „ludas”. Ha ez így van, akkor valójában nem 13, hanem 15 főből állt ama Szabó Dezsőt övező legendás csoport, amit Ludasok Társaságaként ismerünk és emlegetünk. Mikor mindezt elmondtam Eötvös Flórának, nem tiltakozott, mosolyogva jóváhagyta. Amíg egészsége engedte, mindig eljött rendezvényeinkre, gyakran elkísérte őt nyugdíjas református lelkész bátyja, Eötvös Ferenc is. Szolgálatkész, kedves hölgy volt, aki nem is titkolta, hogy életének legnagyobb eseménye és élménye a Mesterrel való hosszú barátság volt. Az idős hölgy 2002 őszén nagyobb összeget adományozott az általa nagyra becsült Pannon Rádiónak, ezért Csurka Istvánnal felkerestük őt Leányfalun, hogy megköszönjük.20 2003 tavaszán a leányfalui református öregek otthonának lakójaként halt meg. * * * Dr. Kovács Zoltán (1914-2006) végzettségét tekintve jogász, de igencsak rövid ideig gyakorolta tanult hivatását. Édesapját soha nem látta, mert az I. világháborúban elesett, édesanyja nevelte nehéz körülmények között. Egész életében hadiárvának tekintette magát és szenvedélyesen támadta Tisza Istvánt, amiért csatlakoztunk a háborúhoz. Ha nem csal meg az emlékezetem, egyszer arról beszélt nekem, hogy édesapja érdemeire tekintettel tagjai közé emelte a Vitézi Rend, minek következtében kisebb földbirtokot kapott, de előnévként soha nem használta. A II. világháborúban a doni harctéren szolgált. Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, ezért Kistarcsára deportálták. A forradalom alatt lakását telibe találta egy orosz tank. Élete második felében postatisztként dolgozott, otthon pedig komoly szellemi munkát végzett. Noha a publikálás teljesen esélytelen volt számára, rendre írta cikkeit, tanulmányait, rögzítette gondolatait. Két fő témája volt: Szabó Dezső és Németh László. Mindkettő életművét alaposan feldolgozta.21 Többszáz kéziratos oldalt kitevő, tematikus 20 Szőcs Zoltán: Szellemidézés Leányfalun. Magyar Fórum, 2002. nov. 28., 3. old. 21 Az 530 oldalas Németh László bibliográfiát Hartyányi Istvánnal közösen készítették. Petőfi Irodalmi Múzeum kiadása, Bp., 1992. Kovács Zoltán: Németh László breviárium. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Bp., 2002. Kovács Zoltán: Decemberi szüret (Válogatott tanulmányainak kötete). Püski Kiadó, Bp., 2000. 70