Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék címzett levelem és azt követő egyéb hivatali tüsténkedések nyomán, körülbelül négy hónap múlva megszületett a művelődési tárca engedélye is, amely - nagy meglepetésemre és örömömre - Szabó Dezső születésnapján vette nyilvántartásba az emléktársaságot, s mindezt „elvtársi üdvözlettel” közölte velünk. (Lásd: 1. sz. melléklet). Szándékos gesztus volt, vagy csupán véletlen ez a születésnapi datálás, ma sem tudom. Ezzel egy időben visszaküldték a lepecsételt, aláírt, elfogadott alapszabályzatunkat is (Lásd: 2/a, b, c, d, e sz. melléklet). Röviden utalnék rá, hogy valójában nemcsak a pártállami bürokráciával voltak gondjaim a szervezés során, hanem azon tagság körében is, akikre és akikkel építeni szándékoztam a társaságot. Érdekes, érthető, ám bosszantóan nehezen áthidalható, leginkább generációs problémák voltak ezek. Én nagyjából fele annyi idős voltam, mint a SZDE alapítóinak átlagéletkora. Voltak ott néhányan, akiknek akár unokája is lehettem volna. Többen kifejezetten bizalmatlanok voltak velem szemben, csapdát, átverést szimatoltak az én Szabó Dezső-ügyködésem mögött. Ismerve az előző negyven kommunista év történetének aljasságait és meghurcolásait, valójában nagyon is érthető és a maga módján jogos volt részükről a bizalmatlanság. Sosem fogom elfelejteni, egy alkalommal valakivel beszélgettem és a hátam mögött az egyik leendő tagunk a maga időskori nagyothallásával jó hangosan megkérdezte - természetesen rám utalva kérdésével - a mellette állótól: „Te, tulajdonképpen ki ez az ember?” Emlékszem, külön kis csatát kellett lefolytatnom velük a társaság nevét illetően is, mert nem értették és többen kifogásolták, hogy miért „emléktársaságot” akarok alapítani - „Ez olyan vörösmartys” -, mikor az összes többi hasonló egyesület egyszerűen csak „társaság”. Hosszasan fejtegettem nekik, hogy ezzel a többiekétől eltérő titulussal azt akarom demonstrálni már a nevünkben is, hogy a Szabó Dezső Emléktársaság kifejezetten és csakis a nagy író életművét, életútját, tanításait, ideológiáját szándékozik górcső alá venni. Ezzel ellentétben a többi frissen alakult egyesület csupán csak nevét kölcsönözte valamelyik nagy embertől, de valójában azért alakultak meg, hogy civil szervezetként részt vállaljanak a magyar politikai és közéletben. Mindenről volt véleményük, ami a parlamentben vagy a politikában történt, szinte pártként viselkedtek. Kvázi álpártok voltak. Legjobb példa volt erre a Bajcsy-Zsilinszky Társaság. Én azt akartam, hogy mi kerüljük el ezt a direkt, napi politizálást és csakis névadónk szellemiségével foglalkozzunk. Úgy hiszem, fennállásunk 23. évében ezt nagyobb részt sikerült is betartani. 18
