Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - A második másfél év (19-35. számok)
A második másfél év (19-35. számok) tudati zavar.” Hernádi Tibor történész ugyancsak ezzel foglalkozik (A Hunnia parlamenti kálváriája). Ugyanő 9 oldalas cikkben adatolja a korszak legszembeötlőbb jelenségét: A marxista gazdaságfilozófia „összeomlása". Koltai András terjedelmes tanulmányban járja körül témáját: A Szent Korona eszme. További fontos írások: Bogdán Emil: Mostohánk: Európa!; Bödőcs Pál: Várakozás és csalódás (Sára Sándor filmjéről). 30. számunk (’92. ápr.) vezércikkírója Szabó Dezső volt. Egy 1941-es nagy tanulmányát hoztuk elő a feledés csöndjéből: A liberalizmus. Kunszabó itt kezdi el közölni ötrészes értekezését Jövőnk: a szerves társadalom címen. Megkülönböztetett örömmel adtuk közre Benedek István professzor egy jóval korábban, még a 70. születésnapja körül írt, nyolc éve a fiókban lévő, megrázó erejű versét, a Halotti beszéd-e,t. Új, lírai oldaláról mutatkozott be az országos hírnevű idegorvos, müvelődéstörténész, és mi tehettük közzé élete első - és valószínűleg utolsó - publikus versét. Szalay Róbert Az ismeretlen ötvenhat kérdéskörét járja körül. 31. számunkban (’92. máj.) fejeződik be a kaliforniai illetőségű Roberts Wess kétrészes, terjedelmes esszéje: Atilla, a modern. Az Angliában élő Révffy László Mindszenty József és Ravasz László emlékét idézi fel. Szőcs Zoltán Károsultak és kárpótlóik címen a véget érni nem tudó és nem akaró zsidókárpótlás történetét elemzi. Ugyanő rövid összefoglalót ad közre: A Szabó Dezső Emléktársaság első négy éve. 32. számunk (’92. jún.) lapnyitó tanulmányát Kiszely István írta: Körösi Csorna Sándor igazi útjáról. Fontos elemzés a Hartyányi István által közzétett életmű ismertető is: Gombos Gyula: A történelem balján. Püski Sándor ugyanis öt kötetesre tervezett életműsorozatot Gombos Gyula munkáiból. Hartyányi és Gombos kapcsolata kiemelten érdekes, kipróbált és példamutató barátság volt, ami - Gombos emigrációjának dacára - egész életükön át megmaradt és nem kopott el. Kiemelném még Szalay Róbert: Forradalom kontra Maiéter; Vasvári Erika: Templomépítők; valamint Des Griffin az USA-ban 1984-ben megjelent nagy értekezését, amiből 20 oldalnyi terjedelemben közöltünk részleteket Bérczy Márton fordításában: Az igazság a mi fegyverünk avagy út a rabszolgaságba? 33. számunk (’92. júl.) vezércikke Sebestyén Béla zseniális korrajza a Dörzsöltek kora. A liberális hegemónia alatt elnemzetietlenedő kort nevezi így. „A dörzsölt a világ természetes rendjéből önként kilépő ember, aki III. Richárdként tudatosan határozza el, hogy gazemberré válik. Minden erkölcsöt elvet, totálisan szembefordul a társadalommal. Életstratégiája: Te betartod a 163
