Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - A, Hunnia 18. száma
A HUNNIA folyóirat... szeptember 26-án elutasít dr. Nyilasi Gyula osztályvezető ügyész, mivel „A nyomozás adataiból megállapíthatóan (...) a „Mi a tét?” című cikk tartalma alkalmas a zsidóság elleni gyűlöletre uszításra. ” (Lásd: 13. melléklet) Bár az eljárás elleni panaszukat elutasították, valami jogi ex-lex helyzet, valami törvényességi anomália mégis csak belekavart az eljárásba, hiszen az akkori magyar törvények szerint sem a holokauszt tagadása, sem a történelmi események egyéni értelmezése nem számított törvénysértésnek. Sőt, az alkotmány biztosította szólási- és sajtószabadsági alapjogok kifejezetten törvényesítették a véleménynyilvánítási szabadságot. Talán ezért is lehetett, hogy panaszuk elutasítása után alig egy héttel, 1991. október 2-án mégis csak felfüggesztették a nyomozást Kunszabó Ferenc és társa ellen. Ez valójában nem meglepő. Emlékeztetnék rá, hogy Magyarországon a holokauszt tagadása, amivel ominózus 18. számunkat vádolták - csak 16 évvel a Hunnia-per lezárását követően - 2010. április 10-e óta büntethető! (Az új törvényt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság szentesítette.) De jó félévre rá - nyilván a felperes Gadóék agresszív követelésére - úgy döntöttek, hogy mégis folytatják az ügyet. Bagyura József rendőr százados 1992. június 23-án a nyomozás tovább folytatásáról szóló határozatot küldött a két vádlottnak. (Lásd: 14. melléklet) Folytatták is, és ahhoz képest, hogy a per elején az elszánt ügyész még hét és fél év börtönt (!) helyezett kilátásba dr. Fodor Jánosnak, lassan kezdett alábbhagyni a vádhatóság lendülete. Ugyanis valójában nem volt törvényi alapja, BTK háttere a vádaskodásnak.10 És talán a kiterjedt sajtófelháborodás is többet nyomott a latban, mint gondolnánk. Ezeknek java része a „Céltábla lettünk (II. rész)” fejezetben kronológiai sorrendben megtalálható. Kezdett 10 A kialakult légkör hiteles érzékeltetésére tökéletesen alkalmas az alábbi intermezzo. Ezen napok zajlása közepette valamikor éjjel 2 óra körül megszólalt dr. Fodor János lakásán a telefon. Először a felesége vette fel, utána ő beszélt a hívóval. Az ismeretlen férfi nem mutatkozott be, de azt mondta, hogy ő most Izraelből telefonál, és Fodor doktor vegye tudomásul, hogy antiszemita tevékenysége miatt fel fogja robbantani a házát! Szerzőnk jó néhány percen át magyarázta neki, hogy ő nem általában a zsidók, minden zsidó ellen kelt ki a cikkében, csupán néhány konkrét zsidó néhány konkrét dolga ellen. A rejtélyes hívó ekkor kissé megenyhült és a ház felrobbantását visszavonta. Nem tisztem megítélni, hogy az effajta éjszakai hívások mennyire vehetők komolyan, mennyire jelentenek tényleges veszélyt, miként azt sem tudhatom, hogy valóban Izraelből jött-e a hívás, netán valahonnan az Új-Lipótvárosból. De arról mindenképpen árulkodik ez az eset, hogy a rendszerváltás első éveiben, az MDF kormányzása alatt ez egyáltalán előfordulhatott. 154
