Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Életrajzok
Életrajzok januárjában hagyta el Magyarországot, Svájcban, majd 1951-től Münchenben élt. 1951 és 1984 között a Szabad Európa Rádió magyar osztályának munkatársa (Gyulai Ernő néven), 1979-től a magyar osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben a Látóhatár c. folyóirat egyik alapítója, 1953-tól főmunkatársa, 1957-58-ban főszerkesztője. A szerkesztőségben kialakult feloldhatatlan ellentétek miatt 1958-ban Molnár Józseffel és Bikich Gáborral megalapította az Új Látóhatárt, amelynek 1990-es megszűnéséig felelős szerkesztője volt. A rendszerváltás után a müncheni Ungarn-Jahrbuch, a Bécsi Napló és a Magyar Szemle szerkesztőbizottságának is tagja volt. 1990 és 1992 között a Hitel védnökségének tagja volt. Csánki János Tipográfus, tervezőszerkesztő. A Hitel Kft. felelős vezetője. 1991-92-ben a Hitel tervezőszerkesztője, 1992-től a Világszövetség c. lap tördelője volt. Csengey Dénes (Szekszárd, 1953 - Budapest, 1991) író, politikus. 1983-ban végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán, eközben népművelőként dolgozott. 1983-tól a Fiatal írók József Attila Körének (FIJAK) titkára. Novellákat, verseket, esszéket és dalszövegeket (Cseh Tamás Mélyrepülés című albumához) is írt. Részt vett az első lakiteleki találkozón, amely után az MDF egyik szervezője, a második lakiteleki találkozón a mozgalom alapítója lett. 1988-89-ben a Hitel szerkesztőségének tagja, 1990-től haláláig a védnökség tagja volt. 1989. március 15-én híres és jelképes gesztusként az ellenzék tüntetésén bejelentette a Magyar Televízió épületének „lefoglalását”. 1990 áprilisától haláláig a párt országgyűlési képviselője. 1990 végén a Nemzeti Alapítvány megszervezésének kezdeményezője. Cseres Tibor {Pálos Tibor, Gyergyóremete, 1915 - Budapest, 1993) író, költő. 1937-ben szerzett közgazdász oklevelet Kolozsváron. 1936-38 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott, 1938 végétől több alkalommal teljesített katonai szolgálatot. 1945-ben a békéscsabai Viharsarok című újság alapítója. 1947-ben miniszteri tanácsosként dolgozott. 1951 és 1957 között az Irodalmi Újság, 1963 és 1970 között az Élet és Irodalom munkatársa. 1964-ben jelent meg először Hideg napok című kötete az 1942-es újvidéki vérengzésről, a regényt több nyelvre lefordították. Az 1966-ban könyvéből készült, több nemzetközi elismerést nyert játékfilm forgatókönyvírója. 1984 júniusában két írótársával (Csurka Istvánnal és Mészöly Miklóssal) szolidaritási gesztusként megjelentek 89
