Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Hitel repertórium 1988-1992 a fontos, hogy a magyar nép birtokon belül érezhesse magát itthon. Kemény mondatok csattannak Bíró Zoltán mesteri publicisztikájának a végén: „Ha ez nem így lesz, akkor semmit sem csináltunk. Akkor végső soron nevezhetjük akárminek, ami itt majd kialakul, abban biztosak lehetünk, hogy a nép majd másképp fogja nevezni.” Választások után a Hitelben Az 1990-es parlamenti választások utáni tanácstalanság, már ami a politikai fordulat sajtó béli kezelését illeti, mint elemzésünk első részében láttuk, a Hitelt sem kerülte el. Nyilván nem véletlen, hogy az ekkoriban az MDF-ben is magas tisztséget viselő //űe/-szerkesztőségi tag, Kiss Gy. Csaba július 11- én közzétette a lap második oldalán Kisebbségből kisebbségbe? című írását. A magára valamit is adó értelmiségiek számára két lehetőség maradt, vagy hallgattak, azt várván, hogy a húsosfazékhoz rohanók magukat megégetvén visszaszaladnak oda, ahová valók, vagy pedig mintha mi sem történt volna, Kiss Gy. Csabához hasonlóan, szakterületükön megmaradva komoly, távlatos és mértéktartó arányosságú írásokat tettek közzé. írása végén Kiss Gy. Csaba bekeretezi és nagyon pontos képét mutatja meg jelenünk jövőbe fordításának. Nem túl bizakodó kép ez, ám éppen az a józan, sokszor bizonytalanságnak tűnő mérlegelés jellemzi, ami akkortájt és azóta is annyira hiányzik a magyar közéletből. „Ennek (ti. a szocializmusnak) a következményeit nem lehet máról holnapra megváltoztatni. Elbizonytalanodnék, ha arra kellene válaszolnom, többségben van-e ma Magyarországon a polgári bátorság erénye, a szókimondás vállalása, az önálló vélemény. Abban viszont biztos vagyok, hogy amíg ez nem lesz többségben, a demokrácia csupán áhított cél marad.” A Hitel 19. számában Oláh Zsigmond tollából jelent meg a Nemzeti érzés és (in)tolercincia című könyvismertetésnek tűnő kőkemény politikai publicisztika. Tamás Gáspár Miklós Idola Tribus - a törzs bálványképei című két évvel korábban Párizsban megjelent könyvének értelmezésére tesz kísérletet. Háromszáz oldalas tanulmánykötetének célját Tamás Gáspár Miklós, vagy ahogy hívei nevezik Tégéem (TGM), a következőképpen jelöli ki: „...hogy a nemzeti érzést megszabadítsa erkölcsi lényegétől”. Tanulmánya elején már kilógatja a lólábat a liberális zsákból, a bolse- vizmus után nacionalizmus következik Kelet-Európábán, amelynek szükség- szerű velejárója, sőt talán legfontosabb attribútuma a hazaszeretet. Beleesik 84
