Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... alá Csoóri Sándor pontos mondatai kerültek ki a magyarság államalkotó és államromboló képességéről. A korábbinál kisebb formátumú, ám változatlanul 64 oldalas Hitelt az Avantgárd vége című kiállítás képeivel illusztrálta, amely, ha még ez is kevés lenne az ellenpontozásból, kiegészül egy 16. századi siket- jelbeszéd kézjeleivel megformált iniciálésorral. Gyönyörű rendben állnak meg a prózai szövegek mellett a dőlt betűs versek, és ebben a lapszámban költözik haza véglegesen Nyugat-Európából az emigrációs magyarság legjelentősebb folyóirata, az Új Látóhatár. Rovat formában fog megjelenni ezután, minden második héten. A megújult Hitel második oldali vezető publicisztikáját a főszerkesztő, Bíró Zoltán írta. A politikai publicisztika legjobb hagyományait követve fotópontosságú mondatokkal mutatja meg Magyarország pillanatnyi helyzetképét. Bíró Zoltán évindító publicisztikájában a pontos helyzetértékelés mellett azt is megmutatta, hogy miként gondolkodik egy tisztességes, országa sorsáért aggódó, azért bármikor, bármi áron felelősséget vállaló és érte dolgozni hajlandó írástudó. A Hitel 1990-es második száma Kiss Gy. Csaba vezető publicisztikájával indul. Az ekkoriban már a Magyar Demokrata Fórum szóvivőjeként is tevékenykedő, azaz a politikusi létbe is belekóstoló jeles irodalomtörténész, nem mellesleg az MDF egyik alapító tagja, a közép-kelet európai térség kultúrtörténetének egyik legnevesebb magyar kutatója és egyre rangosabb intézményekben oktató tanára sajátos publicisztikai stílust alakított ki. Ennek lényegi eleme, a figyelmet végig ébren tartó magabiztos, fordulatos nyelvkezelés, és a lehető legváratlanabb helyeken felbukkanó, így az olvasó emlékezetében gyorsan megragadó új információk közzététele. A tudományos ismeretterjesztés publicisztikai müformájának csakis a Kiss Gy. Csabára jellemző darabjai ezekben az időkben nagyrészt a Hitelben jelentek meg. A szerző írói erényei közé sorolható az a tény is, hogy igen rövid szövegekben, igen sokat el tud mondani. Ilyen a sokatmondó című Magyarország itt marad is. Kiss Gy. Csaba nem kevesebbet állít 1989-ben, mint hogy a nemzet reformjára van szükség. Ez nála azért különösen fontos, mert a nemzetet nem önmagában, hanem a mindenkori interdependenciákban mutatja meg. Akkor szürreálisnak tűnhetett arról írni, hogy mit jelenthet majd a 21. században a nemzet. Kiss Gy. Csaba megállapítja, hogy Magyarországnak nem érdeke a nemzeti elzárkózás. Az új nemzetfogalom alapeleme a párbeszéd készsége. A nemzet egyre kevésbé épülhet majd az ország és az állam kategóriájára. A nemzet a nyelv és a kultúra közösségén alapulhat csak, és ki kell dobni belőle 75
