Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... faluban annak, hogy itt van Csengey Dénes, és ettől aztán jöttek a helyi ellenállók. A református lelkész például mindenképpen politikai tárgyú beszélgetést akart kezdeményezni, amihez Csengeynek akkor nemigen volt kedve, így hát a szótlanság valami olyasféle jelenetté alakult, mint amikor ma megjelenik valahol egy-egy híresnek mondott ember. Néma áhítat a konyhában, a pap szótlanul bámulta a cigarettázó Csengeyt, aztán elment. Mindezek leírására azért volt szükség, hogy valamennyit érzékeltetni tudjak abból a hallatlan népszerűségből, amelyben Csengeynek része volt. A szó jó értelmében celeb volt, már akkor megmutathatta mit is jelent rajongásig szeretett közszereplőnek lenni, amikor még nyoma sem volt a mai sztárkultusznak. A folyamatos rohanás, a politikai szónoklatok végeláthatatlan sora az egyszer itt, egyszer ott-lét hullámzása már közéleti pályafutása kezdetén magányossá tette Csengey Dénesi. Ezt akkor nem lehetett kimondani, hiszen ismertsége, népszerűsége, az a túláradó szeretet, ami bárhol is jelenjen meg, azonnal körbefogta, ezt eltakarta. Sebezhető, szerethető, ma úgy mondanák: megosztó személyiség volt Csengey Dénes. Nagy Imre a Hitelben A Hitel - kéthetenként megjelenő lapról lévén szó - a többi folyóirathoz hasonlóan, lényegéből adódóan nem tudott, de nem is akarhatott naprakész lenni. Ez, mint később látjuk a napilapok esetében, természetesnek mondható. A Hitel szerkesztői az 1989. június 7-én megjelent lap 11. évfolyamának 12. számát tudatosan a Nagy Imre-temetés eseményei elé rakták össze. Az addigra már a tabu témák köréből kiszabadult, 1956-ról szóló szabad beszéd sokszínű, sok műfajú és feltétel nélkül minőségi írásokkal tisztelegtek 1956 hőseinek emléke előtt. Ezzel nem mellékesen hozzájárultak a méltóságteljes megemlékezéshez. Hozzájárultak a Nagy Imre-temetés megrendítő, az egész országot felrázó és a nagyvilág érdeklődését is kiváltó tömegrendezvény erejéhez. A temetésen egyébként a Magyar Demokrata Fórum embereiből szervezte meg Lezsák Sándor és Olajos Csaba a rendezők nagy létszámú csapatát. Lezsák Sándor Pintér Sándorral, az akkor még csak magas rangú rendőrtisztként dolgozó későbbi miniszterrel egyeztetett a civilek számára nehezen érthető és értelmezhető részletkérdésekről (az esetleges provokációk megelőzése, a külföldi diplomaták és a magas rangú magyar politikusok védelme, a tömeg mozgásának szakszerű irányítása). 45
