Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... jogát. Ezt kell mindenekelőtt visszaszereznünk: meg kell kísérelnünk a veszteségeinket átváltoztatni nyereséggé.” Ismét megjelent a kulcsszó, a visszaszerzés. A visszaszerzés reménye. Most jött el az ideje és most mondhatjuk ki, hogy a magyarságot az egész világgal összekötötte a sors. Mindegyik égtáj országaiban ott vagyunk, a mesz- szi távoliakban ugyanúgy, ahogy a mai magyar határok mentén is ott élnek véreink. Ideje végre szétszórtságunkban is együtt látni, láttatni magunkat. Megmutatni azt, hogy lehet jó is magyarnak lenni. Ehhez azonban sok minden kell. És újra ott csattognak Csoóri rövid, szinte parancsszó szerű mondatai: „Nyitottság. Bizalom. Erkölcsi előlegek. Hit. Hitel'.' Az új lap névválasztásához tehát nagy magasságokat és mélységeket megmutató út vezetett. Nem közgazdasági, pénzügyi kalandok sora jellemzi a magyar történelmet, a történelem emberi és nem üzleti szempontok alapján mérhető meg, és nekünk, magyaroknak most az a legfőbb dolgunk, hogy visszaszerezzük a hitelünket. Először is a szó visszaszerzésével és vállalásával. A Hitel szó Széchenyi István értelmezésében egy korszak kulcsszava volt, az Erdélyi Fiatalok 1935- ben ezzel a címmel indítottak folyóiratot, azonban nem ezek a tények okolják a lap munkatársainak elszánt ragaszkodását ehhez a szóhoz. Csoóri Sándor alaposan megemeli írása végét, tudja és érti a dolgát. A jó író teremt és ad: „nekünk az élet hitelét, a szavak hitelét, a szétszórtságában is összetartozó nép hitelét, a lángok, a romok, a vér mocskai közé került ember hitelét is vissza kell szereznünk.” Aligha áll elő ma olyan ember Magyarországon, aki a rendszerváltást megelőző 1988-as évből ennél pontosabb, jellemzőbb és fontosabb mondatot tudna meglobogtatni. Csoóri Sándor reménye, ha hosszú, véres és sok áldozattal járó harcos évtizedek után, úgy tűnik, teljesült. A reményt visszaszereztük. Megmaradtunk. Itt maradtunk. Lendületben A magyar történelemben az írók-újságírók minden korszakban kitüntetett szerepet játszottak a társadalmi átalakulások folyamatában. Nem volt ez máshogy a rendszerváltozás éveiben sem és nem is volt ekkor sem előzmények nélküli. Egészen a Kádár-korszak közepéig vissza kell mennünk, hogy közérthetővé tegyük, miért is természetes az írók-újságírók szerepvállalása, bátorsága és hajlíthatatlansága - sok esetben későbbi hajlékonysága, behódolása - a vizsgált 25
