Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... is csak várakoztunk, tengődtünk, kilincseltünk.” A bátorsághoz őszinteség kell, az iménti szavak erről tanúskodnak. A céltudatossághoz is őszinteség kell, nem pedig látványos handabandázás, mint ami például a kortárs liberális mozgalmárokat jellemezte. Nekik volt ugyebár lapjuk, a Beszélő. Érdekes adalék, hogy a Magyar Demokrata Fórum alapítói közül az akkor már gazdag fröccsöntő kisiparosként dolgozó Olajos Csaba pénzén és segítségével hoztak be a beszélősök Magyarországra sokszorosító masinákat. Csoóri Sándor társasága másféle volt. A nagyrészt vidékről származó emberek neveltetése elődeiktől eltanult viselkedésmintái, erkölcsei tiszták voltak. Még a lázadásuk is kiszámítható, tartózkodó, ha úgy tetszik, bizonyos értelemben az ellenséget is tisztelő lázadás volt. Körültekintő, már-már udvarias. Aminek lényege a távlatosság volt, mert nem elég szétverni egy rosszul felépített házat, ha élni akarunk, tudnunk kell azt is, mikor és milyen építményt húzunk fel a helyén. A Hitel előtti tíz év ennek a távlatteremtő munkának a története. Megtehettük volna, írja a szerkesztőség elnöke, hogy ahogy a Beszélő, úgy a Hitel is földalatti lapként jelenik meg, de ez nem így történt. Nagyon pontos mondatok okolják meg ezt: „hogy a Hitel nem így jelent meg, nem a gyávaságunkon bukott el, s nem is a mindenáron való alkudozás ügyetlenségén, hanem egy hosszútávra tervezett megfontoláson... Mi azonban, akik egy lap segítségével nem csak a politikai s hatalmi rendszert akartuk megváltoztatni, hanem a magyarság megrontott életösztönét, stílusát, lelkületét, sehogy se kezdhettük volna riadalmat keltő radikális eszmékkel és radikális módszerekkel... Radikalizmus helyett itt csak a mindenre kiterjedő gyógyítás segíthet, a lélek és a tudat fokozatos erősítése - követhető és vállalható célokkal.” Lehet-e ennél udvariasabban helyére tenni a liberális izgágák lélekrombolását? Lehet-e az ő megalázásuk nélkül ilyen pontosan kimondani, hogy nem az az erős, aki üt, hanem aki állja az ütést. Csoóri nem dicsekszik, amikor az előkészület évtizedéről szóló gondolatmenetét a következőképp zárja: „a tíz évre elhúzódó szörnyeteg türelmünk épp a csöndes eszelőssége miatt sokaknak erőt is adott: a megtörhetetlenség titkos érzetét.” Kíméletlen pontossággal fogalmazza meg a következőkben Csoóri Sándor a Hitelre váró munka lényegét. Ironikus büszkeséggel a lap szerkesztőit a hivatalos szellemi élet büntetett előéletű alakjainak titulálja, ám ebből, éppen a fentebb részletezett erkölcsi tartás miatt nem következik az, hogy közülük bárki is bosszút akarna állni. „Egyébként sem elégtétel szerzésre verődtünk össze, hanem munkára.” És szépen rendben következik az a témasor, aminek 21
