Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... a továbbiakban munkatársként szerepelt. Ez a felállás lényegében a kétheti Hitel 1992-es megszűntéig így maradt. A rendszerváltozásnak nevezett politikai forgatagban 1991 októberében a Hitel szerkesztősége a hátralévő alig több mint fél évre még kijjebb költözött a városból. Maradt ugyan Kőbányán, de annak legszélére, a Venyige utca 3. szám alatt lévő egyre nagyobb Széles-birodalom akkori központi telephelyére került. A nagyvállalkozó a korábbiakhoz hasonlóan ekkor is nagyvonalú volt. A Szállás utcainál igaz kisebb és kevésbé korszerű épületben, de még így is kényelmes, tágas teret adott a szerkesztőségnek. A lapszerkesztői tevékenység teljesítéséhez bőségesen elegendő volt a tér és az infrastruktúra, a korábbi hely vadonatúj bútorai itt is rendesen elfértek, a kisebb létszámú szerkesztőség minden tagja külön szobát kaphatott. A szerkesztőségi értekezletek Bíró Zoltán vezényletével a megszokott rendben folytatódtak, az újságot változatlanul Zalaegerszegen nyomtatták. A Venyige utca, igaz jóval körülményesebben volt elérhető, mint a korábbi helyek, ám ennek megvolt az a vitathatatlan előnye, hogy a sok esetben bosszantó és sokat beszélő álírók és álköltők nem találtak oda. Az ipari környezet és a Széles-féle elektronikai szerkezetek előállításának igen kevés zaja egyenesen vonzó munkahellyé tette a szerkesztőséget. Ennek tanácstermében jelentette be Bíró Zoltán a kétheti lap megszűntét, ami természetesen az ő lemondásával járt, közvetlen utána pedig Csoóri Sándor közölte, hogy a Hitel havonta megjelenő irodalmi folyóiratként folytatja munkáját. Bíró Zoltánnal együtt távozott a szerkesztőségből Kiss Gy. Csaba és Dippold Pál, a szerkesztőség technikai és pénzügyi munkatársai, vagyis mindazok, akik nem fértek bele azokba az elképzelésekbe, amelyek egy Csoóri Sándor által jegyzett irodalmi lapot jelentettek. Elásott hajnal Látjuk tehát, hogy a magyar rendszerváltozás talán legfontosabb szellemi műhelye a Hitel szerkesztősége volt. Aki a szocialista rendszer megszüntetését akarta, az előbb-utóbb eljutott ide, függetlenül attól, hogy azt milyen eszmék alapján és milyen módszerekkel akarta elérni. Volt egy különös, már-már kegyelmi helyzetnek is minősíthető állapot, amikor a később egymást marcangoló politikai táborok legnevesebb képviselői együtt publikáltak a Hitelben. Nem igazán volt jelentősége annak, hogy ki a konzervatív és ki a liberális, ki a keresztény és ki a más vallású, a Hitelben megfértek, hiszen egyet akartak, véget vetni a Kádár-kornak. 17
