Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... meg még sok mindent tartalmazó nyomtatott lapok együttese. A kézirat a tükörrel együtt a nyomdai szedőkhöz került, a Hitel első számai még a nyomdák ólomszedő betűi segítségével készültek, majd csak ezután kerültek át az akkor nagyon modernnek számító fényszedő-számítógépes szerkezetekre. Az ólom- szedéses időszakban a nyomtatást közvetlenül megelőző órákban a kiszedett oldalakról világos lila szalmiáklevonat készült, ezeket a lapnyomtatás engedélyezésére jogosult szerkesztőknek imprimálniuk kellett, azaz aláírásukkal jóváhagyták és engedélyezték a nyomtatást. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a nyomtatás éjszakáján valami nyomda közeli presszóban várták többnyire Alexa Károly és Dippold Pál az imprimatúrák elkészültét, a megbeszélt kora hajnali időben bementek a nyomdába, átfutották a levonatokat, aláírtak, és felzúghatott az óriási nyomdagép. A Hitel 1989. július 5-re már egy új szerkesztőségben készült el. A kezdetektől a lapot hirdetésekkel támogató nagyvállalkozó, Széles Gábor Műszertechnika nevű cégének kőbányai telephelyén kapott helyet. Ennek címe: Budapest X., Szállás u. 21. volt. A Hungária körút és a híres-hírhedt Mázsa tér közötti városrész egyik mellékutcájában működött az a nagy épületekkel teli ipartelep, amelynek bejárati részének két, emeletes irodaházában helyezte el az üzletember a Hitel és a Magyar Fórum szerkesztőségét. A korábbi szűk helyhez mérve a Hitel itt ekkorra már jócskán megnőtt tekintélyének és példányszámának köszönhetően is - természetesen mindezek mellett Széles Gábor jóindulata és segítőkészsége is szerepet játszott ebben - egy komoly szerkesztőséghez méltó körülmények közé került. A nagy alapterületű irodaépület egész első emeletét megkapták. Széles Gábor ráadásul vadonatúj irodabútorokkal is felszerelte a helyiségeket. Külön, nagy tárgyaló is volt, tágas főszerkesztői, egy másikban főszerkesztő-helyettesi iroda, köztük a titkárság. Ezt Markovics Mara a tőle megszokott határozottsággal alakította ki, apró, ám nem lényegtelen adalék, hogy az MDF nagyvonalú, svájci üzletember támogatójától, Ghéczy Ivántól kapott hófehér berendezést. Ugyancsak a gazdag svájci hazafi látta el a szerkesztőséget nálunk akkor korszerűnek mondható villanyirógépekkel. Volt külön szobája az olvasószerkesztőnek, a főmunkatársi rangban dolgozó szerkesztőségi tagoknak, külön szobát kaptak a beírok és a tervezőszerkesztők. Természetesen a lap kiadói és gazdasági ügyeit intéző munkatársaknak is megvolt a saját irodájuk itt. A szomszédos házban hasonlóan nagy alapterületen helyezte el Széles Gábor a Csurka István vezette Magyar Fórumot, jó néhány hónapig a két szerkesztőség között igen szoros volt a kapcsolat. 15
