Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
Lakiteleki találkozó, 1988. szeptember 3-i jegyzőkönyve - A harmadik rész levezető elnöke Fekete Gyula
resszusig, amelyet akkor hívnak össze, ha a taglétszám eléri a tízezret, de legkésőbb egy éven belül. A Magyar Demokrata Fórum [ideiglenes elnöksége] az első kongresszuson beszámol a végzett munkáról, tevékenységét befejezi és önmagát feloszlatja. Röviden a Magyar Demokrata Fórum alapítólevelének tartalmából. A mozgalom forrása az 1987 szeptemberében elfogadott Lakiteleki Nyilatkozat, amelynek alapját az a közös gondolat adta, hogy a magyar társadalomnak szüksége van az erők összefogására egy széles körű szellemi koalícióban. Szüksége van egy olyan folyamatosan működő fórumra, amely lehetőséget nyúlt a társadalomépítő, a bíráló gondolat és vélemény szabad kinyilvánítására. Szükség van egy olyan mozgalomra, amely képes hidat építeni a nemzet érdekében a társadalom különféle erői között, elsősorban a szellem és a nyílt beszéd erejével. A mozgalom a saját útján akar kibontakozni. Nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit. Bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában, a jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegét. A Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét. Ugyancsak röviden a Magyar Demokrata Fórum programjából. Célul tűzi ki, hogy a nép maga választhassa meg vezetőit és az ország irányító testületéit. A magyar demokrácia alapját a helyi önkormányzatokra és a társadalom autonóm szervezeteire, mozgalmaira épülő parlamentarizmus adja, az ország- gyűlés pedig legyen valóban a népképviselet és az államhatalom legfőbb szerve. Az államosított gazdaságot a gazdaság társadalmasításával kell felváltani. A külpolitikában és a külgazdaságban az egyenrangúság elvét és a nemzeti érdek képviseletét kell minden körülmények között előtérbe helyezni. Fel kell számolni a társadalmi élet egészét átható kontraszelekciót. Utat kell nyitni a tehetségnek a politika, a közélet és a kultúra minden területén. Befejezésül még annyit, hogy tíz év után lapalapítási engedélyt kapott a _____________________________________________________[168 óra] 111
