Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
Bevezető
Bevezető járatos és tapasztalattal rendelkező szakemberek állítottak össze az erdélyi magyarság helyzetéről. A Demokrata Fórum rendezvényeinek, javaslatainak híre villámgyorsan terjedt az országban. Szimpatizánsok tömege kereste a kapcsolatot a szervezőkkel, ajánlották fel szakmai tapasztalataikat, vagy szervezői lehetőségeiket a kibontakozó mozgalom szolgálatába. 1988. május 15-én újabb tanácskozást tartottak a Jurta színházban, melyen a nyilvánosság kérdései voltak terítéken. Az 1986-ban elfogadott sajtó- törvény hiányosságait elemezve jutottak el a résztvevők arra a következtetésre, hogy az állampárt által korlátozott sajtószabadságot, valódi nyílt, félelemmentes nyilvánossági formákkal kell felváltani, az egyesülés és gyülekezés szabadságának megteremtésével - összekötve a társadalmi nyilvánosság kibővítésének lehetőségeivel - kell az országban rendszerváltó folyamatot elindítani. 1988 nyarára az előző évben elindult mozgalom már kinőtte kereteit. Egyre nagyobb nyomás nehezedett a szervezőkre abból az irányból, hogy a konzultációk, a párbeszéd eredményeképpen összeálló javaslatokat politikai programmá, alternatív politikai gyakorlattá gyúrják össze. Szükségesnek látszott egy szervezettebb, hivatalosan bejelentett, a társadalom álláspontjának közvetítésére megszerveződő társadalmi szervezet megalakítása. Az MDF szervezői ennek az igénynek megfelelve, illetve saját törekvéseik és szándékaik által vezérelve hirdették meg 1988. szeptember 3-ra a Magyar Demokrata Fórum második lakiteleki tanácskozását. Míg 1987-ben csak szűkebb 185 fő részvételével megtartott megbeszélés volt, azt előre lehetett látni, hogy 1988 őszére már több száz fő tart majd igényt arra, hogy jelen legyen a sorsfordító tanácskozáson. A helyszín kiválasztása pontosan azért dőlt el Lezsák Sándor lakiteleki tanyája mellett, mert ez a hely egyrészt reprezentálta, nemcsak Budapesten van szellemi központ, a vidéki Magyarország is részt követel a változások meghatározásából, másrészt biztosította, hogy beavatkozásmentesen lebonyolítható lehessen a rendezvény, ne kelljen alkalmazkodni elvárásokhoz, időkorlátokhoz, harmad9
