Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marek Viktor: A hatalom játékai
__________I______I___Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére A kádári megtorlás egy másik, nem kevésbé hosszú távú elemét nem a nagypolitikánál kell keresnünk, hanem a forradalom „közkatonáinál”. Egy küzdelemben azzal biztosíthatjuk be kivívott győzelmünket, ha sikerül megaláznunk és nevetségessé tennünk ellenfelünket. Ki is nézne fel egy szerencsétlen, nevetséges figurára? Ki merítene erőt az újabb küzdelemre egy szánandó cselekedetből? A nevetségessé tételből a győzteseknek nem származik semmilyen kára. A vesztesek meg máskor kétszer is meggondolják, hogy mit tegyenek. Kesztölc egy 2000 fős zsákfalu a Pilis hegység lábainál. A kora Árpád-kor óta lakott, a török kor pusztítását túlélt közösségének legtöbb tagja bányász volt. A forradalom napjaiban itt is választottak nemzeti bizottságot, megszervezték a nemzetőrséget. Az országos politika gyors változása és a helyi bizonytalanságok mellett a helyiek igyekeztek megszervezni mindennapi életüket. Gondoskodtak a kenyérellátásról, nem engedték leállni a tsz-munkálatokat. Arra is volt idejük és energiájuk, hogy Budapestre szállítsanak élelmiszersegélyt. A nemzetőrség tagjai megakadályozták a lopásokat, fenntartották a rendet, nemcsak november 4-ig, hanem egészen december közepéig. Ekkor karhatalmisták vették körbe a falut, és megkezdődtek a megtorlások. Egy embert statáriális úton kivégeztek, az el nem menekült nemzeti bizottsági tagokat és nemzetőröket előbb internálták, majd pedig elítélték. Mondhatnánk, hogy megszokott forradalmi eseménytörténetet ismertünk meg. A megszülető Kádár-rendszer azonban nem elégedett meg ennyivel. Ahogy fentebb megfogalmaztuk, az ellenséget nem elegendő legyőzni, hanem nevetségessé is kell tenni. Ennek megfelelően megszületett a kesztölci köztársaság legendája. A szóbeszéd mellett előbb egy országos lapban, majd egy megyei, végül pedig egy helyi újságból értesülhettek az emberek arról, hogy a forradalom idején a kesztölciek kikiáltották saját faluköztársaságukat; külön köztársasági elnökkel, saját tankkal. Részegeskedtek, erőszakosan léptek fel a békés kommunistákkal szemben, anarchiába sodorták a falut. Legfőbb problémájuk a pálinkafőzés lebonyolítása volt. A karhatalmisták fellépése mentette meg a falut a terrortól. Helyi szinten ugyanaz játszódott le, mint országos szinten. Igazságot is ugyanúgy tettek, mint az országban máshol. Az újságcikkek nem maradtak hatástalanok. Amikor már senki sem emlékezett, hogy hol és mikor írtak a faluról, akkor is beszéltek a faluköztársaságról, ahová útlevél kell a belépéshez, és ahol a helyiek Japánnal közös határt követeltek. A kádári időszak 33 éve alatt felmerülhetett a kérdés: milyen hősök voltak 1956-ban? Brutális gyilkosok, a régi rendszer haszonélvezői, naplopók, 162
