Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Ferkó Dániel: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség létrejötte - avagy mikor került fogságba az autonómia?
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére előbb?” típusú viták mögött egyéni érdekek, célok húzódnak meg, tudniillik néhányan politikai presztízsüket igyekeznek növelni a Szövetség megalakulásában betöltött szerepük hangsúlyozásával.165 Demény Lajos Bukarestben élő történész, későbbi RMDSZ szenátor, a Kiáltvány egyik szerzője hiteles forrásnak számít a bukaresti megalakulást illetően. Elmondja, hogy december 17-én kritikus pontra érkezett a Tőkés-féle ellenállás Temesváron. A bukaresti magyarok érezték, hogy valamit tenniük kell az ügyet támogatandó a fővárosban is, mivel Tőkés elhurcolásával vákuum állt be a Ceau^escu-diktatúra elleni harcban, és a keletkezett űrt csak megfelelő szintű cselekedet töltheti be, mellyel biztosítható a diktatúrával szembeni ellenállás folytonossága. Ezért Tüdős István, a bukaresti Testnevelési Főiskola asszisztense elhatározta, hogy éhségsztrájkba kezd, Demény pedig vállalta, hogy sajtóvisszhangot kelt a dolognak. Megpróbált egy angol nyelvű szöveget eljuttatni a Szabad Európa Rádiónak, az akció azonban nem sikerült.166 Domokos Géza memoárjában közöl egy töredéket Demény Lajos naplójából, melyből kiderül, hogy végül is miért nem sikerült sajtóvisszhangot kelteni az ügynek. Demény elmondása szerint december 19-én Tüdős István azonnali találkozót kért tőle a lakásán. Tüdős közölte vele szándékát, és arra kérte őt, hogy jutasson el egy nyilatkozatot valamilyen nyugati laphoz, a SZER-hez és a romániai sajtókirendeltségekhez, lehetőleg olyan ütemben, hogy a közvéleménynek az első pillanattól kezdve tudomása legyen az éhségsztrájkról. Demény megígérte, hogy segít, együtt meg is írtak egy szöveget román nyelven. Az akció végül azért nem sikerült, mert Demény december 21-én reggel értesült arról, hogy Ceau§escu népgyülést hívott össze azzal a céllal, hogy álláspontjának a temesvári tüntetés vérbefojtásának tömegbázist teremtsen, illetőleg, hogy a külföld felé bizonyítsa, mennyire élvezi a tömegek bizalmát és támogatását. Ekkor mindenkiben tudatosult, hogy ezzel a diktátor előkészítette eltávolításának kedvező feltételeit.167 Demény nem fűz több kommentárt az ügyhöz, mivel egyértelmű, hogy Ceaue§escu fellépése mellett az éhségsztrájk semmilyen sajtófigyelemre nem számíthatott, így a dolog tárgytalanná vált. Mindeközben Deményben és a vele szorosan együttműködő Lányi Szabolcsban már körvonalazódott egy demokratikus, magyar szervezet létrehozásának terve, 165 Gál: i. m. 25. 166 Interjú Demény Lajossal. Uo. 25. 167 Domokos Géza: Esély I. Visszaemlékezések 1989-1992. Első kötet. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1996. 12.
