Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Erdős Kristóf: Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai
Erdős Kristóf Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai 1956-os történetét, valamint emlékezeti és közösségteremtő tevékenysége is kiemelendő. A városi középiskolás kollégium igazgatójaként az ő ötlete volt, hogy az intézményt Gulyás Lajosról nevezzék el. 2016 májusában, a kivégzett lelkész újratemetésének 25. évfordulója alkalmából meghívott a kollégiumba, hogy beszéljek az intézmény névadójáról. Ekkor ismerkedtem meg Beregszászi Balázs levéltárossal, aki felhívta a figyelmemet egy számomra ismeretlen forráscsoportra, a járási tanács üléseinek 1956-1957-es jegyzőkönyveire, amelyek adalékokkal szolgálnak Gulyás 1956-os tevékenységéhez. A forrásokat az eddigi szakirodalom sem ismerte. A jegyzőkönyveket 2017 tavaszán kutattam, az eredményekről pedig a Hansági Múzeum kiadásában megjelenő Moson Megyei Műhely folyóirat 2018. évi számában számolhatok majd be. A vidéki előadások újabb és újabb forrásokat eredményeztek. Simon Zsuzsanna ajánlására keresett meg Németh Ferenc balatonszepezdi helytörténész, aki meghívott, hogy tartsak előadást Gulyásról a lelkész egykori szolgálati helyén. Németh Ferenc egy birtokában lévő olyan irat digitális változatát bocsátotta rendelkezésemre, amelyből kiderült, hogy Gulyás Lajos a háború után részt vett a balatonszepezdi nemzeti bizottság munkájában is. Erről korábban nem találtam más forrást. A nemzeti bizottság nevében Gulyás Lajos szignózta azt az Igazolványt, amelyen Balatonszepezd község elöljárósága és nemzeti bizottsága 1945. június 27-én igazolta Török István igazgató tanítót, hogy „sem a nyilas pártnak, sem semmiféle fasiszta szervezetnek tagja nem volt”. Gulyás 1956-1957-es kegyelmi ügyének kutatása önálló forráskiadvánnyá nőtte ki magát. A „...nem lehetett megmenteni...” Gulyás Lajos kivégzett református lelkipásztor kegyelmi ügye (1956-1957) c. munka a 2018. év során fog megjelenni a Dunántúli Református Egyházkerület kiadásában, a NEB szakmai támogatásával. 2015 novemberében az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) iratai között észak-európai protestáns egyházi vezetők kegyelmi kérvényeit találtam meg, amelyeket Gulyás Lajos érdekében 1957 szeptemberében nyújtottak be Horváth János ÁEH-elnöknek. A 2016. októberi 1956-os emlékzsinaton nyílt alkalmam Márkus Mihály nyugalmazott dunántúli református püspökkel megismerkedni. Kérésének megfelelően elküldtem neki postán a hivatkozott kegyelmi kérvények másolatait, miután javaslatára megkeresett a Dunántúli Református Egyházkerület, és megbízott azzal, hogy állítsak össze egy forráskiadványt Gulyás kegyelmi ügyéről. A jelenlegi dunántúli református püspök, Steinbach József megtisztelő felkérésének eleget téve, korábbi forrásaimat kiegészítve, több gyűjteményben is kutattam. 83
