Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Erdős Kristóf: Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai
Erdős Kristóf Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai Erdős Kristóf Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai Egyetemistaként több órára jártam M. Kiss tanár úrhoz, amelyek közül a legemlékezetesebb a Tóth Ilona „speckoll” volt. Éppen akkor írták Kiss Rékával együtt Л csalogány elszállt című könyvet. így az 1956-os forradalom és szabadságharc iránti korábban is meglévő érdeklődésem egyre erősebb lett. 2006-2007-et írtunk, amikor a magyar állam és a református egyház 1948-as egyezményét vizsgáló TDK-dolgozatomat készítettem, édesapámtól pedig egy könyvet kaptam Gulyás Lajos református lelkészről. Az egyházi személyek közül ő volt az egyetlen, akit a kádári megtorlás során jogerős bírósági ítélettel kivégeztek. Az 1999-ben megjelent könyv szerzője Gulyás egyik kortársa, a pápai Református Tudományos Gyűjtemények nyugalmazott igazgatója, Kövy Zsolt református lelkész volt. A könyv elolvasását követően még 2007 nyarán meglátogattam Gulyás Lajos sírját Levélen, áttanulmányoztam a lelkészről megjelent írásokat, illetve a mosonmagyaróvári sortűzzel kapcsolatos szakirodalmat, köztük M. Kiss tanár úr munkáit is. Néhány év eltelt, mikor 2011-ben egykori témavezetőm, Földesi Margit tanárnő megtisztelő felkérésére egy rövid ismeretterjesztő cikket írtam Gulyásról a Keresztény közéleti személyiségek a XX században c. portrékötetbe (Kairosz, 2011). Már a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál (NEB) dolgoztam, amikor 2014 és 2015 során két ismeretterjesztő előadást tartottam Budafokon és a Győr melletti Öttevényben. A téma önálló, elmélyült kutatására először M. Kiss tanár úr biztatott, amikor 2015 őszén meghívott egy kutatócsoportba, amely 1956-os portrékat dolgozott fel. Gulyás életútjának vizsgálatában a közelmúlt református egyháztörténetének elismert kutatója, Kiss Réka, a NEB elnöke is motivált, és azóta is folyamatosan támogat. A lelkész élete elsősorban azért vált érdekessé, hogy megtudjuk, ki volt, és mit tett az, akivel Kádárék példát statuáltak. A 2015. októberi öttevényi felkérés újabb lökést adott a munkának, hiszen az előadásomat szervező Makkos Mária asszony meghívta Gulyás Győrben élő két lányát is. Ismeretségük nem akkor kezdődött, hiszen a szervező a lelkész özvegyével tanított egy iskolában, így egyhamar három interjúalannyal sikerült összeismerkednem. Az életút intenzív kutatásának kezdetén elsősorban Kövy Zsolt Hazádnak rendületlenül, Gulyás Lajos emlékezete (Kálvin, 1999) c. könyve nyújtott 77
