Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Drucza Attila: Dilemmák az '56-os forradalom eszmetörténeti vizsgálatában: ideológiák, koncepciók és nemzettudat
Drucza Attila Dilemmák az ’56-os forradalom... Mivel ez csak a meg nem valósult Bibó-féle koncepció tükrében értelmezhető (,,Bibó István külön tervezetben fogalmazta meg november 6-án e lehetőséget, amelyet a november 14-én létrejövő Nagybudapesti Munkástanács is magáévá tett. Eszerint a szovjet csapatok kivonása után »Magyarország társadalmi formája a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend (szocializmus), ami közelebbről jelenti [...] az 1945-ös földreform fenntartását 20-40 holdas maximummal; [...] a bányák, bankok és nehézipar államosításának fenntartását; [...] a meglévő gyáraknak munkásigazgatáson, munkásrészvényeken vagy nyereségrészesedésen alapuló közösségi tulajdonát; [...] az egyéni és szövetkezeti szabad vállalkozás teljes lehetőségét, a kizsákmányolás tilalma által megszabott biztosítékokkal [...]«. Mindezt egy alkotmányozó gyűlés hagyhatta volna jóvá, amelyben a munkástanácsok játszhatták volna a meghatározó szerepet,”156), fogadjuk el e logika origójának a kommunizmust, és ehhez viszonyítva alkalmazzuk a két kifejezést. így a reformkommunizmus a kommunizmus átalakítására, megújítására vonatkozik úgy, hogy az alapjait - mint említettük (pl. a szovjet típusú rendszer) - megtartja, hiszen ettől nem valami más, hanem a kommunizmus reformja. A reformszocializmus ellenben egy teljesen más alapokra épülő politikai konstrukció. Olyan, amelyik nem a kommunizmus monolitikus alapjaira, hanem egy nagyobb közösség kompromisszumokra épülő kohéziójára, sokszínűségére támaszkodik, és alapja a társadalmi szolidaritás. Magyarországon nem volt ennek politikai gyakorlata - így viszont nincs, nem is volt mit megreformálni.157 Meg kell említenem, hogy amennyiben egy politikai koncepció a közösség viszonyain keresztül határozza meg magát, valamint elfogadja annak sokszínűségét, megtartva azokat az eredményeket, amelyeket a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására (a szociális jogok területén) e közösség elért, folyamatosan háttérbe szorítva a társadalmi hierarchiát (bárminemű előjogokat), helyesebb azt nemzeti baloldalnak neveznünk. Erről annyit bizonyosan kijelenthetünk, hogy semmiképpen nem volt párt, és nem vált egységes eszmévé, hanem létrejött egy olyan politikai gondolkodásmód, amely szinte észrevétlenül formálódott, alakult az ellenállási mozgalomtól egészen 1956-ig. 156 Krausz Tamás: Az 1956-os Munkástanácsokról. Eszmélet, 2006. tél. http://eszmelet.hu/ krausz_tamas-az-1956-os-munkastanacsokrol/#5 (Letöltés: 2016. december 14.) 157 Drucza: i. m. 256. 73
