Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
J_ Bandi István Aromán titkosszolgálatok intézménytörténeti áttekintése... mellé került. Az említett szervezeti egység szorosan együttműködött az SSI- vel (Serviciul Special de Informafii - Különleges Szolgálat). A katonai Hírszerző Szolgálat, azaz a II. részleg felépítése ekkor a következő volt: Vezérkari Főnökség - II. Csoportfőnökség két részleggel: Hírszerző és Kémelhárító; Hadsereg - Hírszerző osztály három irodával: Kutató, Tanulmányozó, illetve Kémelhárító; Hadtest - 2. iroda, vezényelt tisztek hírek megszerzésére (hírszerzők), elemző/tanulmányozó tisztek és kémelhárító tisztek. Az 1927-es ideiglenes működési szabályzat bevezetése után a VKF II. Hírszerző részleg a következő szerkezetet kapta: Adjutánsi iroda; Hírigény Iroda: 1. Kartonozó aliroda, valamint 2. Hírszerző központok és ügynökségek; Arcvonal iroda három (Nyugat, Kelet és Dél) arcvonallal és egy tanulmányozó alirodával; Katonai Attasék iroda; Siffre iroda; híradó iroda. A IX. kémelhárító részleg is hasonló átrendezést kapott: Adjutánsi iroda, Hírigény Iroda, Kémelhárító Központok iroda - ezeket kaszárnyákban alakították ki, magasabb egységek vezérkari szervezetében, illetve ezredparancsnokságokon, csendőralakulatoknál s a rendőrhivatalokban; Csendőrségi és biztonsági iroda; Siffre iroda; híradó iroda. A katonai és az állambiztonsági célok biztosítását a király az Országvédelmi Legfelsőbb Tanácson (Consiliul Superior al Apärärii Tärii) keresztül két szervezet, a Vezérkari Főnökség II. Csoportfőnökség és a Különleges Szolgálat (SS) összehangolt működése révén tudta megvalósítani. Az 1936-os szervezeti átalakítás során a csoportfőnökségek eltűntek a Vezérkari Főnökség szerkezetéből, és maradtak a részlegek. így a II. csoportfőnökség két részlege, a hírszerző és kémelhárító a második világháború végéig a VKF II. részlegeként működött, azon belül pedig a 2. iroda lett a kémelhárításé. Ion Antonescu40 első intézkedései érintették a Vezérkari Főnökség szerkezeti felépítését is. Az 1940. októberi, a kor igényeihez igazodó szervezeti felépítése alkalmazkodott a mozgósítás szabályaihoz, és valójában megkettőzte a hírszerző és kémelhárító 40 Ion Antonescu (1882-1946): Katonai karrierje már az 1913-as balkáni háborúban elkezdődött, majd a húszas években katonai attaséként tovább szárnyalt. A harmincas évek elején már tábornok, majd vezérkari főnök lett. Az 1937-es koalíciós kormány hadügyminisztere volt. 1940 szeptemberétől miniszterelnök, majd 1941 januárjától egy személyben kormányfőnek, államfőnek és marsallnak nevezte ki önmagát. 1944. augusztus 23-án Mihai király vezetésével a királyság kilépett a németek irányította szövetségből, Antonescut pedig letartóztatták. Előbb a szovjetek hallgatták ki Moszkvában, majd az ottani hatóságok visszaadták a román hatóságoknak. A nemzetárulással vádolt Antonescut 1946. június 1-jén a jilavai börtönben kivégezték. 25
