Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marschal Adrienn: Recsktől Csolnokig
1 Marschal Adrienn Recsktől Csolnokig A névsorokat az elítéltek táborainak esetében az MNL K-EM Levéltárában fennmaradt feltételes szabadságra bocsátás iránti kérelmekből, az azokra érkezett válaszokból, az OSA Archívumban talált névsorokból, valamint az ügynökjelentésekből egyesével tudtam csak összeállítani. A végeredmény így is nagyon töredékes lett, a csolnoki táborból 569, az oroszlányi táborokból 961, míg a tatabányai táborokból eddig csak 267 elítélt nevét ismerjük. A külföldön kiadott visszaemlékezésekkel és az USA-ban alakított képviseleti szervvel ellentétben Magyarországon Recsk tabu volt: hivatalosan nem létezett, hiszen sem írni, sem beszélni nem lehetett róla. Az emlékezet közös fenntartása így itthon lehetetlenné vált. Egyébiránt, minden volt elítéltet és internáltat figyeltek, elsősorban azért, hogy megtudják, tartja-e a kapcsolatot volt sorstársaival, valamint hogy mit gondol a Kádár-rendszerről. A hazai hallgatás csöndjét az 1986-ban a Mozgó Világban megjelent interjú törte át, amit Javorniczky István készített Zimányi Tiborral. Ezt két év múlva, 1988 augusztusában az Alföldben indult három részes sorozat követte. A rendszerváltás éveiben Recsk volt az egyik ledöntött tabu, amiről illett tudni, amit nem kellett tovább titkolni, és ami a kommunizmus egyik negatív szimbólumává vált. A Recskről való szabad beszédre több alkalommal is a Jurta Színház biztosított lehetőséget. így már nemcsak a külföldről becsempészett könyveket és hazai folyóiratokban megjelent írásokat lehetett olvasni, hanem beszélni is lehetett Recskről, méghozzá szabadon. Az első ilyen alkalom 1988 májusában volt, amikor a Jurta Színházban Tanár úr négy volt internálttal - Benkő Zoltánnal, Böszörményi Gézával, Kéri Kálmánnal és Zimányi Tiborral - beszélgetett, s közösen idézték fel a táborban történteket. A májusi alkalmat október 21-én egy újabb követte, ekkori recski munkatábor foglyai címmel hallhattak az érdeklődők a témáról. Ezenkívül tartottak még Faludy-estet és egy, a kistarcsai táborról szóló rendezvényt is, szintén a Jurtában. A publikációk és nyilvános fórumok mellett filmek is készültek a „magyar Gulágról”. Elsőként Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia forgatta le Recsk című filmjüket a Tanár úr közreműködésével, majd néhány év elteltével a Szökés című filmet is kiadták. Recsk embertelen történetéhez kellett egy csoda, egy hős, aki legyőzi a gonoszt és megmenekül, aki ébren tartja mindenkiben a reményt, hogy még Recskről is meg lehet szökni. Recsken Michnay Gyula lett a hős, akinek az akkor megszökött nyolc emberből egyedül sikerült túljárnia az őket üldöző AVH-sok eszén, és eljutnia Ausztriába. S a történetben az már csak a ráadás 167
