Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Horváth Zsolt: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére 28-29-én a felkelők és a hatóságok tárgyalásokat folytattak a fegyverszünetről és az új karhatalom létrehozásáról. Október 31-én Király Béla tábornok irányításával megalakult a reguláris erők, valamint az újonnan megszerveződött Nemzetőrség és a felkelők többségének képviselői részvételével a Forradalmi Karhatalmi Bizottság. Münnich Ferenc belügyminiszter tudtával ugyanakkor megkezdődött a feloszlatott ÁVH tagjainak átöltöztetése más fegyveres testületek egyenruhájába. 30-án különböző fegyveres csoportok megostromolták az MDP Budapesti Bizottságának Köztársaság téri székházát, amelyet az ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes szervezkedése központjának tartottak. A támadók és a tömeg több pártfunkcionáriust és védőt megölt, illetve meglincselt. Aznap 14.30-kor Nagy Imre - akinek Mikojan és Szuszlov elutazásuk előtt szabad kezet adott - bejelentette a többpártrendszer visszaállítását, elfogadva ezzel az egyik legfontosabb forradalmi követelést. Délelőtt már ennek megfelelően hozta létre a kormányon belül az 1945 utáni koalíciós kormány pártjaihoz köthető szőkébb kabinetet Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János és Losonczy Géza részvételével, számítva az akkor még elzárkózó szociáldemokraták együttműködésére is. A kormány elismerte a helyi forradalmi önkormányzati szerveket. Ezekben a napokban sorra újjáalakultak a kommunista hatalomátvétel után elsorvasztott pártok, a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Petőfi Párt nevet felvevő Nemzeti Parasztpárt, és az 1948-ban a kommunista pártba beolvasztott Szociáldemokrata Párt (SZDP). Október 31-én az MDP elnöksége feloszlatta a széthullóban lévő pártot, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új kommunista párt megalakításáról döntött. A többpártrendszer bejelentése után, október 31-én és november 1-jén az egykori ellenzéki politikai erők képviseletében újjászerveződött többek között a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Szabadság Párt és a kereszténydemokrata Demokrata Néppárt. Több előzmény nélküli párt és szervezet is létrejött, de valódi politikai tagoltság idő hiányában nem alakulhatott ki. 30-án este a kormány utasítására egy rétsági páncélos alakulat kiszabadította felsöpetényi házi őrizetéből a magyar katolikus egyház törvénytelenül elítélt, antikommunista vezetőjét, Mindszenty József bíborost, aki 31-én érkezett Budapestre. Október 31-éig a szovjet vezetés látszólag elfogadta a magyar változásokat: a szovjet kormány 30-ai nyilatkozata megígérte a Szovjetunió és a blokk többi országa közötti kapcsolatok egyenjogúságát, és késznek mutatkozott tárgyalni a magyarországi csapatkivonásokról. 31-én a szovjet csapatok elhagyták a fővárost. Az SZKP elnökségi ülésén azonban Hruscsov az addigi engedékeny álláspont további fenntartását a gyengeség jelének minősítette. 142
