Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Guitman Barnabás: Hol a határ? Korszakok rétegződése, illúzió és folytonosság
Guitman Barnabás Hol a határ? Korszakok rétegződése... javaslata. Ő szintén úgy véli, hogy az ókor, középkor, újkor kategóriái nem szolgálják a világtörténelem jobb megértését, ezért a nagy civilizációs, kulturális régiók közti kölcsönhatások (cross-cultural interaction) vizsgálata révén kínál egy megoldási módot, mivel azokkal ért egyet, akik úgy gondolják, hogy a történelem igazából nem más, mint a világon élő összes nép közötti kölcsönhatások eredménye. A kölcsönhatások szerinte alapvetően háromféle módon zajlottak, zajlanak le: tömeges migráció, birodalomépítés és távolsági kereskedelem. Mindezek számbavétele alapján hat nagy világtörténeti korszakot javasol az egyetemes történelem tagolásához: korai összetett társadalmak kora (Kr. e. 3500-2000), ókori civilizációk kora (Kr. e. 2000-500), klasszikus civilizációk kora (Kr. e. 500 - Kr. u. 500), posztklasszikus kor (500-1000), transzregionális nomád birodalmak kora (1000-1500), újkor (1500-tól napjainkig). Állni látszék az idő, bár a szekér szaladt. A homogén idő szövete az emberi észlelő számára hol összesűrüsödni, hol elvékonyodni látszik. A történelem kutatója a múlt folyamatainak megértése, megértetése során óhatatlanul valamilyen rendszerhez, tagoláshoz fordul támaszért. Ennek mikéntje számos, történelemoktatásban részesült nemzedékbe mélyen bevésődött hagyományos kategóriák szerint történik, amelyek érvényessége azonban egyre több történész szerint nem állja ki a próbát. Berndt Hamm egy 2014-es tanulmányából idézve: az újabb kutatási tendenciák arra kell ösztönözzenek minket, hogy a kritizálásukon túllépve megszabaduljunk a régi, félrevezető korszakfelosztások terhétől.261 A fenti néhány példa arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben a történelemmel kapcsolatos szemléletváltás nemcsak új kutatási irányokat, különféle interdiszciplináris, paradigmatikus igénnyel megfogalmazott elméleti kereteket teremtett, hanem az európai és a világtörténelem korszakolásának kérdésében is számottevő és mérvadó eredmények születtek, amelyek számot tarthatnak a magyarországi történészszakma figyelmére is. Felhasznált szakirodalom Jerry H. Bentley: Cross-Cultural Interaction and Periodization in World History. The American Historical Review, 1996/3. 749-770. William A. Green: Periodization in European and World History. Journal of World History, 1992/1. 13-53. 261 Hamm: i. m. 233. 121
