Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
elkezdődjék, s elértük, hogy az új alapszabály megalkotásáig - 1998. szeptember 10-ig - haladékot kaptunk a kötelezettségek teljesítésére. A küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásából a hivatalra bízott feladatokat elláttuk. Kérem azonban a küldöttgyűlést, hogy most és a jövőben pontosabban jelölje meg a határozatai végrehajtásának fő felelősét és határidejét, a félreértések elkerülése és a felelősebb munkavégzés érdekében. Ugyanez a kérésem az MVSZ többi döntéshozó testületéhez is. A hivatali munka széttagolása következtében a főtitkár nem rendelkezik kellő áttekintéssel az ügyviteli folyamatokról. Ennek egyik következménye, hogy egyenetlen a különböző vezetők irányítása alatt dolgozó alkalmazottak terhelése: vannak, akik rendszeres túlmunkával és túlterheléssel, áldozatosan látják el feladataikat, mások a hivatalvezető által nem követhetően, rejtekezve tevékenykednek. A munkaköri leírások elkészültek, de egy olyan társadalmi szervezetnél, mint az MVSZ, rendkívül sok alkalmi és tervezhetetlen ügyintézés, feladat adódik, amelyeket a hivatalvezető jelenleg - konfliktus nélkül - csak közvetlen beosztottaira bízhat, ezért az igazgatási és a gazdasági részleg egyes munkatársaira jóval több alkalmi feladat hárul, mint másokra. Elkészítettük a Hivatal korszerű bér- és besorolási rendjét, amely kiküszöböli a szubjektivizmust, biztosítja a folyamatos bérfejlesztést is. A szabályzatot az érdekvédelmi képviselettel együtt, velük egyetértésben készítettük, ám azt az eszéki elnökségi ülés nem tárgyalta meg. 2. Az MVSZ szolgálatában - romló feltételekkel Legjelentősebb eredménynek tartom, hogy a Magyarok Világszövetsége rendkívül erős pártpolitikai és kormányzati nyomás és pénzügyi restrikció közepette szépen felújította Benczúr utcai székházát, birtokba vette, gazdag programokkal folyamatosan működteti és fokozatosan újítja föl a Magyarok Házát, s az 1996-ban épült Világmagyarság Hajlékával megteremtette a külhoni magyarság leglátogatottabb és ma még egyedüli bemutató-kiállító helyét a Nemzeti Történeti Emlékparkban, Opusztaszeren, amelynek ezév júniusától 2,1 M Ft tőkével résztulajdonosaivá váltunk. Mindez a hivatal és áldozatos munkatársai erőteljes részvételével, közreműködésével valósult meg, csakúgy mint a rendkívül sok munkával és sikeres programmal járó millecentenáriumi év a IV. Világkongresszussal, a Világlappal és a többszáz külhoni MVSZ-rendezvénnyel együtt, amelyekhez munkánkon túl 35 M Ft pályázati és szponzori támogatást is szereztünk. Ekkor adtuk ki magyarul és angolul az eseményeket összefogó képes Magyar Krónikát, IV. Válogatott dokumentumok 399
