Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok 3. / A Magyarok Világszövetsége megkereséssel fordul az Országgyűléshez annak érdekében, hogy képviselője nyerjen felszólalási jogot a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitájában. A Közgyűlés Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a Világszövetség elnökségi tagját kéri fel a vitában való felszólalásra. 4. / A Közgyűlés indítványozza továbbá, hogy a határon túli magyar nemzetrészek legitim képviseletei minden esetben nyerjenek megszólalási jogot a magyar Országgyűlésben, az őket érintő kérdések megvitatásakor. 5. / Ezen túlmenően javasolja, hogy a Világszövetség tanácskozási joggal nyerjen állandó képviseleti jogot a magyar Országgyűlésben. 6.1 A Világszövetség szorgalmazza, hogy a határon túli magyar nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. 7. / A határon túli magyarok alanyi jogon nyerjenek magyar állampolgárságot. A Világszövetség dolgozzon ki és terjesszen az Országgyűlés elé törvényjavaslatot a határon túli magyarok kettős állampolgársága tárgyában.231 8. / Szem előtt tartva, hogy a magyar nemzet jövője döntő mértékben a Kárpát-medencében élő szomszédos népekkel való kapcsolatok jövőjének függvénye, a Világszövetség elsőrendű feladatának tartja a nemzetek közötti megbékélés ügyének előmozdítását. Ennek céljából a Világszövetség közgyűlése megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát, mely az elvtelen, régi rossz időkre emlékeztető „békepolitizálás” helyett az igazságon alapuló tényleges megbékélés szolgálatát végezze. 9.1 A szomszéd népekkel való megbékélés mellett a Világszövetség a nemzeti megbékélés szolgálatát is vállalja. Ennek megvalósítását elsőrendű nemzetpolitikai célkitűzésnek tartja egy, a magyar integrációt célul kitűző és Jeszenszky Géza (MDNP) nyújtotta be. A többpárti támogatás ellenére a Külügyi Bizottság és az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba az indítványt, amely többek között az autonómiatörekvések támogatását, illetve a határon túli szervezetekkel való állandó konzultációt is megfogalmazta. 231 A „kettős állampolgárság” kérdéséről lásd e kötet A rendszerváltó MVSZ kislexikonától (1989-2000) a „Hármas kistükör”-\^ c. fejezetét. A kérdés a magyar Országgyűlés 2010. május 26-ai döntésével rendeződött, amikor az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt akképpen módosította, hogy a magyar állampolgárságot igénylő határon túli magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedni, lakhellyel rendelkezni, illetve állampolgársági vizsgát tenni. E lehetőséggel napjainkig több mint egymillióan éltek, és tettek állampolgársági esküt. 379
