Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok A tárgyaló felek a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyása feltételének tekintik, hogy:- a szerződés rögzítse, miszerint a szlovákiai magyarság - nyelvében, történelmében, műveltségében - a magyar nemzet részét is képezi;- a szlovákiai magyarság képviselőinek bevonásával mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról;- Horn Gyula miniszterelnök úr levélben kérje fel az alapszerződések ügyében korábban hozzáforduló nemzetközi tényezőket arra, hogy képviselőik vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban;- A szlovák-magyar alapszerződés végleges változatának egyértelműen tartalmaznia kell a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó Benes-i dekrétumok elítélését,195 az ezzel kapcsolatos vagyoni kárpótlási igények rendezését, továbbá a magyar népcsoport autonómián alapuló jogát az önkormányzathoz, összhangban az ET 1201-es ajánlásával.196 Ezeknek a követelményeknek összhangba kell kerülniük a szlovák jogrendszerrel. A szlovákiai magyarságnak garanciát kell kapnia arra, hogy Szlovákia új köz- igazgatási beosztása nem sérti az ott élő magyar közösség érdekeit. Félő, hogy az alapszerződés a jelenlegi formájában nem segíti a térség stabilitását, Magyarország euroatlanti integrációját. Éppen ellenkezőleg, a magyar-szlovák kapcsolatok viszonylagos egyensúlyának megbomlását okozhatja. Amennyiben a fenti tételek nem érvényesülnek a szlovák-magyar szerződés végleges változatában, úgy nem javasoljuk annak parlamenti jóváhagyását. 195 Az 1945 májusa és októbere között Edvard Benes által kibocsátott elnöki dekrétumok számos eleme foglalkozik a „kollektív bűnösként” megbélyegzett csehszlovákiai magyarsággal, amelynek - a háború utáni első években - a teljes jogfosztottság állapotát kellett megélnie. A cseh és a szlovák kormány a rendszerváltás, illetve Csehszlovákia felbomlása után is többször határozottan elutasította a megbélyegző rendeletek elítélését. A magyar - és részben német - tiltakozások után 2007 szeptemberében a szlovák parlament egyhangúlag kimondta a dekrétumok sérthetetlenségét. Kárpótlásra nem került sor. 196 Az Európa Tanács 1201-es számú, 1993-ban elfogadott - nem kötelező érvényű - ajánlása, amely elsőként mondta ki a nemzeti kisebbségek speciális státuszhoz, autonómiához való jogát. 343
