Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

IV. Válogatott dokumentumok

A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000)

történelemben eddig soha semmilyen restauráció nem állította helyre a múltat. Ha szerepünket már most markánsabban megformált szövetség volnánk, a helyzetfölismerés drámájában sokat segíthettünk volna a kintieknek és az itthoniaknak egyaránt. A veszteseknek, a rémüldözőknek, a szégyenkezőknek, de talán még a győzteseknek is.

Be kellett volna bizonyítanunk, hogy a magyarországi változások csak részben származnak jóvátehetetlen hibáinkból, gőgünkből, butaságunkból, de részei a nagy hatalomváltásnak is. A magyar történelemben eddig alapvető változásokat csak forradalmak, szabadságharcok és háborúk hoztak. S épp most, az ’56-os forradalom évfordulójára készülve, tudomásul kell vennünk, hogy a forradalmak kora lezárult az életünkben s a nagy váltás épp abban fejeződik ki, hogy a véres forradalmak misztériumáról mi is áttérünk végleg a szavazó- fülkék forradalmára. Csakhogy ez az áttörés a mi esetünkben sem zajlódhat le zökkenők nélkül, hisz a forradalmak természetéhez hozzátartozik, hogy csak addig tökéletesek, amíg a mámoruk tart, de a hatalmi terhek vállalásával, pontosabban azok miatt elnehezülnek, begörcsösödnek. S ez mindaddig így lesz, amíg nem tudunk viszonylagosan kiegyensúlyozott társadalmat teremteni. Ésszerűen következik ebből, hogy sérelmi politikát még az igazi veszteseknek sem szabad folytatniuk, mert a harsogó dac, a vadul pirosló pipacsokra kilőtt ágyúgolyók a régi forradalmak logikájához tartoznak, s azáltal, hogy a tegnapokba, az önkorlátozás roncsoló idejébe rántják vissza az embert, előbb-utóbb meddőségre kárhoztatják. Az effajta meddőség pedig a politikában semmivel se nemesebb, mint a közönséges megalkuvás, vagy a megfutamodás. Az elmúlt néhány év hisztérikus eseményeiből egyébként is megjegyezhettünk egy tanulságot: az irányíthatatlan háború fölér egy vereséggel.

328