Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
I. Ön- és körülményismeret
I. Ön- és körülményismeret át a regnáló szovjet diktatúra urai bitorolták a szervezet nevét, üldözték szellemét. Az új Alapszabályt eredeti - alapelvei, kritériumai mentén - céljaival összhangban fogadta el a rendszerváltoztatással újjászülető Világszövetség tisztújító Küldöttközgyűlése 1992-ben. Tekintsük át a folyamatot, a nemzetépítő együttműködés kialakulásának stációit! 1. Az amerikai magyarok kezdeményezésére 1929-ben Budapesten megrendezték a Magyarok I. Világkongresszusát (VK), amelyen akkor a világ 24 országából nyolcvan magyar szervezet képviselője vett részt. Ekkor döntöttek a magyar világszervezet létrehozásáról, melynek előkésztése céljából létrehozták a VK Állandó Irodáját. 2. Az 1938-ban rendezett Magyarok II. Világkongresszusára már a külhoniak (a Kárpát-medencén túl élő honfitársak) 950 magyar szervezete küldte el képviselőit. Gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával, a külhoni és hazai képviselők létrehozták az MVSZ-t. Az MVSZ alapítói a Magyar Királyság hajdani területén, az utódállamokban élő magyarok sorsának alakítását a mindenkori magyar államvezetés feladatának tartották, külön képviseletük nem volt. Az MVSZ fővédnöke: vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Elnöke: báró Perényi Zsigmond. Társelnökök: vitéz leveldi Kozma Miklós ny. miniszter, dr. Ripka Ferenc ny. főpolgármester. Tiszteletbeli elnökök: Daragó József, Dezső János, dr. Ujlaky Ferenc (USA), Dobai-Székely Andor (Franciaország), Kovách Gyula (Róma), Szilassy Károly (Bécs), Yerman Jenő (Brazília). Alelnökök: dr. Tóth Fászló főszerkesztő, Tors Tibor főszerkesztő, dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató (Hangya Szövetkezet). Ügyvezető igazgató: dr. Nagy Károly. Titkár: Nagy József. Ellenőr: Javorniczky Jenő miniszteri tanácsos. Számvizsgáló Bizottság tagjai: Vaszkó Endre, Majoros István, Faragó Fászló, Saárdi Somssich Miklós, dr. Maróth Gyula. Póttagok: Vánkos Jenő, Ravasz Illés, dr. Romhányi István, Horváth Béla, Kajtár Jenő.7 3. A pártállami kisajátítást (kommunizálást) követően az MVSZ-t minden politikai változáskor átszervezték. A szovjet-kommunista uralom alatt - eredeti céljaival ellentétesen - az akkori politika eszközeként működtették. Különösen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után vette igénybe a pártállami vezetés az általa működtetett MVSZ-t, hogy a Kádár-kormány létét 7 Bővebben: A Magyarok Világszövetségének Alapszabálya. In: A Magyarok II. Világ- kongresszusának tárgyalásai. Budapest, MVSZ Központi Iroda, 1938, 121—134. 31