Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek köztestületté nyilvánította, ezt a 2012-ben hatályba lépett új Alaptörvényben is rögzítették. Az akadémia megalakulásában azok vehettek részt, akik az 1992- ben alapított egyesület rendes tagjai voltak 2011. január 1-jén, így a köztestület 2011. november 5-én 157 taggal jött létre. Makovecz Imre „örökös elnök” ezt már nem érhette meg. Utódja Fekete György belsőépítész lett, aki két cikluson keresztül, 2018-ig vezette az MMA-t. Főtitkára 2011 óta Dr. Kucsera Tamás. A köztestület tagjai - rendes, levelező, tiszteletbeli és pártoló tagok - a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek, akiket a közgyűlés közvetlen és titkos szavazás útján választ. A rendes tagok száma nem lehet több 250, a levelező tagoké 50 főnél. Az Országgyűlés a 2013. évi CLVII. számú törvénnyel tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét, valamint a XII. kerületi Hild-villát. Utóbbit az alapítvány felújíttatta, és itt helyezte el 2016 év végétől az akadémia új Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetét. Számos jogosítványt kapott a művészeti intézmények irányításában, s meghatározó szerepet játszik a magyar kultúra állami támogatásának elosztásában, az állami kitüntetések odaítélésében.174 2018 augusztusa óta új székházban, az Andrássy út 101. alatt működik. Magyar Református Világszövetség - Generális Konvent A rendszerváltást követően, az 1990-es években több olyan szervezet is létrejött, amely a szétszórtságban élő magyar reformátusság együttműködését hivatott segíteni. Az 1991-ben, egyesületként jött létre, és a református lelkiség építésében és világméretű összehangolásában látta munkája küldetését. Az 1995-ben alakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata a magyar reformátusság konzultatív, reprezentatív és demonstratív szerveként kívánt működni. A Generális Konvent fontos újdonsága, hogy az állami szabályozás alapján működő egyesületi forma helyett immár belső egyházi törvények és megállapodások jelölik ki az együttműködés feltételrendszerét. A Kárpát-medencei egyházkerületek, egyházmegyék vezetői első kétnapos munkatalálkozója 2004. július 8-9-én volt Budapesten, a Ráday Kollégium dísztermében, ahová a történelmi Magyarország 64 egyházmegyéjéből és 9 egyházkerületéből érkeztek a résztvevők. A tanácskozásnak azóta két formája van: évente egyszer tanácskozik a Generális Konvent plenáris ülése - a Kárpát-medencei egyházak és egyházkerületek, valamint egyházmegyék elnökségeinek részvételével 174 https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_M%C5%B1v%C3%A9szeti_Akad%C3%A9mia (2018. augusztus 21.) 315
