Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ellátmányából és a Kereszteshadjárat a Szabadságért (Crusade for Freedom) nevű szervezet gyűjtéséből, magánadományokból tartotta fenn magát. 1974 után működését az amerikai kormány - a kongresszus által megszavazott költségvetési összegből - biztosította. Munkáját a Nemzetközi Rádiózási Hivatal irányította. A Magyar Osztály, ellentétben több nyugati magyar adóval, meglehetős önállóságot élvezett műsorrendjének megállapításában, a hírek hátterének megrajzolásában és az események kommentálásában. A szovjet-kommunista rendszer éles kritikusa, a pártállami önkényuralom tényeit, a társadalom torzulásait, működésének visszásságait leleplező műsorai, ellenséges hangneme miatt hazánkban is zavarták és tiltották a hallgatását, keményen üldözték, büntették hallgatóit. Ennek ellenére a Kárpát-medence idegen elnyomás alatt élő magyarságának zöme igyekezett elérni a hullámsávot, ahol tisztábban hallotta „a Szabad Magyarország” lázító hatású hangját. A hosszú műsoridő és a jó anyagi ellátottság következtében kenyérkeresetet és rendszeres jövedelmet tudott biztosítani Nyugaton élő nagyszámú magyar írónak, újságírónak és tudósnak. Az egész napos adás a magyar irodalommal, művelődéssel, tudománnyal való rendszeres és beható foglalkozást is lehetővé tette. 1951 és 1991 között 289 alkalmazottja volt a Magyar Osztálynak, akik hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a müncheni központban. Az 1973-ig működött New York-i fiókszerkesztőségnek két és fél évtized alatt összesen mintegy tizenöt munkatársa volt. Tudósítói irodával rendelkezett Párizsban, Bécsben, Londonban, Rómában, New Yorkban, Washingtonban és 1989-től óta Budapesten is. A rendszerváltás után a híráramlás már nem tilos, megjelentek az első szabad újságok, eljött a széles körű sajtó- szabadság ideje. A fenntartók nem finanszírozták tovább.129 A műsorsugárzás 1993. október 31-én lezárult. Széchenyi Kör ■ 1977 óta Münchenben működik azzal a céllal, hogy a magyar nyelvet és kultúrát ápolja. Buzády Tibor orvos kezdeményezésére alakult, és mint „Ungarische Mission und Sozialdienst” kapott egyesületi hatósági bejegyzést. Kezdetben főleg a Távol-Keleten szolgáló magyar misszionáriusokat támogatta. Tevékenysége később a műsoros estek, hangversenyek, társasági összejövetelek, előadások szervezésére, a közéleti szerepvállalás irányába fordult. Előadói között nemcsak Nyugaton élő magyar írókat és tudósokat találunk, de a ’80-as évektől mind nagyobb számban magyarországi 129 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 257
