Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek Magyar Társaság ■ 1952 novemberében alakult Clevelandben Nádas János vezetésével az ugyancsak általa 1948 nyarán alapított Innsbrucki Magyar Társaság folytatásaként. Kiterjedt kulturális szervező munkát végez. 1961 óta évenként megrendezi Clevelandben a Magyar Találkozót (amelyet 1973 óta Magyar Kongresszusnak is neveznek), és kiadja az ott elhangzott előadásokat, elkészített jegyzőkönyveket, beszámolókat. Megszervezte az Árpád Akadémiát, az Árpád Rendet, elindította az Árpád-érmek adományozását, létrehozta Nádas Gyula irányításával az Árpád Könyvkiadó Vállalatot. E munka végzői és a Találkozók résztvevői között többségben az Egyesült Államokban és Kanadában élő értelmiségiek, szellemi munkát végző magyarok vannak. A Társaságnak alapításától Nádas János az elnöke.113 Magyar Történelmi Egyesület (Ungarischer Historischer Verein Zürich) m 1985-ben alakult Svájcban Csihák György kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy fórumot nyújtson a magyar őstörténettel kapcsolatos különféle nézetek, elméletek szembesítésének. A magyar őstörténészeket évenként konferenciára hívja össze. 1986-ban a spanyolországi Benidorm, 1987-ben Zürich, 1988-ban London, 1989-ben az ausztriai Felsőőr volt a találkozó színhelye. Kezdettől fogva kapcsolatot tartott a magyarországi tudományos műhelyekkel, kutatókkal. 1989 óta magyarországi tagozata működik.114 Melbournei Magyar Központ ■ Magyar összefogás eredményeként épült fel és működik a nyugati világ legnagyobb magyar közösségi háza: a Melbournei Magyar Központ. Ausztráliában, a hazánknál kilencvenszer nagyobb területű kontinens-országban - az itteni magyar emigráció mintegy húszezer fős első (1945-47-es) nagy hulláma jóvoltából - az ötvenes évek közepén, az ország távol fekvő hat nagyvárosában (Sydneyben, Melbourneben, Adelaideben, Bris- baneben, Perthben és Canberrában) hozták létre a magyar mikrotársadalmak első intézményeit. Többnyire ezekbe a saját szellemi és anyagi erőből alakult szervezetekbe, intézményekbe integrálódott később a szintén húszezer főnyi ’56-os emigráció, valamint általában hozzájuk csatlakoztak a Kárpát-medencéből folyamatosan, illetve a Délvidékről nagyobb számban érkezett magyar menekültek is. Ma kb. hatvanezer fős az ott élő magyar nemzetrész. Sajnos sem a befogadó országok, sem a helyi, városi önkormányzatok, sem a magyar 113 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 114 Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, Hitel, 1992. 249
