Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
. A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) E középiskolába és internátusába a világ minden tájáról érkeztek diákok Dél-Amerikától Kanadáig, Svédországtól az USA-ig, Dél-Afrikától Ausztriáig. .. A jeles intézmény lelki és anyagi segítőihez tartoztak olyan neves személyek, mint pl. Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke, Alfons Goppel bajor miniszterelnök, Mindszenty József bíboros hercegprímás, a müncheni érsek és bíboros Joseph Ratzinger (a későbbi XVI. Benedek pápa), Wittelsbach bajor hercegi család, a Szabad Európa Rádió magyar munkatársai... „A magyar emigráció vezetői is rendszeresen »zarándokoltak« el a bajor községbe - amelyet sokan az emigráció Mekkájának tartottak -, hogy erőt merítsenek az ott szereplő élményekből, hogy láthassák, hűségük a magyar ügy, a magyar szabadság és függetlenség iránt nem egy halálra ítélt vállalkozás, hisz ezek a fiatalok továbbviszik a nemes ügyet.” (Kiss Ulrich) Nagy Alajos ’56-os németországi menekült vallomását idézem: „Burg Kastl behozta Európát Magyarországra - s Magyarországot kivitte Európába.” E gondolattal, s indokoló érvekkel keresett meg 2003-ban engem is, hogy segítsek a halálra ítélt Burg Kastli Magyar Gimnázium megmentésében. Nem kellett sokat győzködnie, köztisztviselőként már megtettem, amit tudtam! Az Andrásfalvy Bertalan vezette kultuszminisztériumban közreműködtem, hogy 1991-ben az új magyar-német oktatási-kulturális együttműködési szerződésbe Kastl bekerüljön. így: „A magyar kormány tankönyvekkel, tanárokkal, részben anyagilag is támogatja a Kastli Magyar Gimnázium jövőbeni működését, kultúrmisszióját.” (Megjegyzem, hogy az előző magyar kormányok soha, semmi figyelmet nem fordítottak rá, miközben a nyugat-németek támogatták a hazánkban működő német nemzetiségi oktatást.) E kulturális együttműködési megállapodással biztosítani akartuk a Kastli Magyar Gimnázium jövőjét. A rendszerváltás illúziójában ugyanis a külföldi támogatók részéről, sőt az emigráció egyes köreiben is megkérdőjeleződött a nyugati magyar intézmények létjoga (pl. Nagy Imre Intézet, a párizsi Magyar Műhely, Új Látóhatár, SZER, stb.). Ezt követte az intézmények jó részének fölszámolása, „hazaköltözése”, amely veszteség később hatalmas károkat okozott az új magyar demokráciának; szellemi életünknek, külkapcsolatainknak, a magyar diaszpórának és nemzetpolitikánknak is. Mivel a nyugat-európai magyar intézményhálózat jó része megszűnt, az ezredfordulón ismét fölmerült bajorországi kis-Pannonhalmánk ügye, a németek adományaként működő egyetlen magyar középiskola fölszámolásának kérdése is. Ezt szerettük volna megakadályozni. A balliberális fordulattal alakult 216
