Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek a szétszóratott nemzet megmaradása érdekében. Nagy a kihívás: a trianoni békediktátum centenáriuma közeledik! A következőkben az MVSZ működését meghatározó szervezeti rendszert, országos tanácsait, megyei koordináló testületéit, s a három régió válogatott tagszervezeteinek szócikkeit közlöm. A Magyarok Világszövetsége országos tanácsai és vezetői régiónként Előzetes megfontolások és tények a Szövetség tagjainak, közösségeinek számbavételhez A 20. század történelmi viharai által a Kárpát-medencéből öt nagy hullámban (az első világháború előtt félmillió, Trianon után félmillió, a II. világháború idején félmillió, az 1956-os szabadságharc után negyedmillió, 1968-ban, a délszláv háborúban és Ceauşescu diktatúrája alatt is negyedmillió fő) ösz- szesen kétmillió fő vándorolt el vagy menekült ki az Óhazából. Ez a kb. kétmillió fős nyugati magyar szórvány az óhazai társadalom minden rétegét, vallásfelekezeti, területi arányait is tükrözi. Mintegy kétharmaduk a csonka hazából, egyharmaduk az elcsatolt területekről (román, jugoszláv, csehszlovák, szovjet állampolgárként) került új hazájába, ahol nekik kellett egzisztenciát, családot, magyarságuk túlélésének feltételeit előteremteniük. Az ezredfordulón - a térségben lezajlott rendszerváltás nyomán - újabb félmillió magyar került nyugatra. A világ öt földrészén élő nyugati szórvány magyar identitása bizonytalan, s rendkívül nagy különbséget mutat aszerint, hogy mikor, hová, milyen társadalmi-kulturális hagyománnyal, műveltséggel, miféle környezetbe kerültek, valamint hogy egyénileg, vagy egy magyar közösség tagjaként szocializálódtak. Megnevezésük eltérő, hiszen kivándorlóknak, ,száműzőiteknek, emigránsoknak, disszidenseknek, menekülteknek is hívták koronként őket, ami nemcsak árnyalatnyi különbséget jelez. A 20. század különböző politikai korszakainak szellemi élete merőben eltért a maitól, sőt egymástól is. Koronként, társadalmi rétegenként és tájföldrajzi-történelmi adottságaik folytán más és más iskolai és családi nevelésben részesültek az emberek, s ennek megfelelően különbözően viszonyultak a nemzethez, magyarságukhoz. Másként a Monarchiában vagy a Trianonban megcsonkított Magyar Királyság maradékát - a revízió szándékával - éltető Horthy-korszakban. Ennek ellentéte a szovjet megszállás alatt, a nemzetpusztító Rákosi-diktatúrában, 203
