Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

II. MVSZ kislexikon - Személyek

A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000)

az evangélikus teológiát. Egy német nyelvű gyülekezetnél volt segédlelkész Angliában. Egy év után újra Bécsbe került, szociológiát tanult, közben segédlelkészként, később lelkészként dolgozott. 1969-től a kaliforniai Berkeley Egyetemen folytatott teológiai és szociológiai tanulmányokat. Nem fejezhette be doktorátusát, mivel 1972-ben Genfbe hívták az Evangélikus Világszövetség női irodájának vezetésére. 1981-től két évet az UNICEF-nél töltött, majd az ENSZ egyik szakosított szervezetéhez, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz került. Közben szociálpolitikai diplomát is szerzett. Tevékenyen rész vett a Ceauşescu falurombolási tervei elleni fellépés szervezésében. Az SOS Erdély - Genfi Bizottság és a Pro Kárpátalja Munkacsoport kezdeményezője. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához küldött 160 ezres levélakcióval elérték, hogy a szervezet különmegbízottat nevezzen ki a romániai helyzet megvizsgálására. A jelentés elkészülése után a szervezet elítélte Romániát. A rendszerváltó MVSZ választott tisztségviselőjeként hasonló ismertető anyagokat készíttetett a többi határon túli terület magyarságának helyzetéről, amely hozzájárult a Szövetség érdekvédelmi és segélyező tevékenységéhez. Nemzetvédő munkájáért 1990-ben Márton Áron Emlékéremmel, 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, 2018-ban Teleki Pál Érdeméremmel tüntették ki. (VT)

Dr. Zelnik József etnográfus, művelődésszervező, közíró (Gyula, 1949. július 19.)

Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett,

1973-ban az ELTE bölcsészkar néprajz szakán diplomázott. A Népművelési Intézet munkatársaként a fiatal népművészek nyári táborait, kiállításait szervezte. Számos értékmentő akció fűződik a nevéhez: megmentettek egy 18. századi műremeket, elérte a Selyemgombolyító felújítását - ami aztán a megújuló magyar kultúra műhelyévé, a „nomád nemzedék” központjává vált közreműködött a kecskeméti kerámiastúdió, a tokaji Makovecz Ház, az etyeki szövőház, a velemi faragóház, a magyarlukafai alkotótábor létrehozásában, a gercsei pálos templom újraépítésében. 1986-tól a Közművelődési Információs Vállalat igazgatója, 1988-tól az Iparművészeti Főiskola docense, 1989-től a Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A nemzeti ellenzék háttérembere, aki ott volt a BGA kezdeményezői, a lakiteleki találkozó résztvevői, a bős-nagymarosi vízlépcső ellenzői között. Az MVSZ-ben Csoóri Sándor tanácsadójaként tevékenykedett. 1991-ben Gyurkovics Tiborral együtt dolgozta ki az MMA tervét, amelynek elnökéül Makovecz Imrét kérték fel. A szervezet alelnöke194