Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)

II. MVSZ kislexikon - Személyek

II. MVSZ kislexikon - Személyek Sopron város díszpolgára (1993), Popovics Sándor-díj (1993), a Német Szö­vetségi Köztársaság Érdemrendjének főtisztje (1997), a Lipót-rend főtisztje (1998), a Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka (1999), Magyar Corvin-lánc (2001), Magyar Örökség díj (2006) Magyar Köztársasági Érdem­rend középkeresztje a csillaggal (2007), Magyar Szent István-rend(2013). László Gyula régész, történész. (Kőhalom, 1910. március 14.-Nagyvárad, Románia, 1998. június 17.) Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1933-ban végzett. 1935- ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egye­temi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Köz­pontban lett előadó, ezután a Nemzeti Múzeum középkori osztályát vezette. 1938-ban a Harriseion-ösztöndíj keretei között közel fél évig lehetősége nyílt Görögországban a görög és bizánci művészet tanulmányozására. 1940-1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tudományos tevékenysége mellett fejfákat, bútorokat, valamint kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő- és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és érem­készítést is. Visszatérve Budapestre csak óraadó tanár lehetett: 1949-től az ELTE-n és egyidejűleg az Iparművészeti Főiskolán. 1967 és 1980 között az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. Bár 1980-ban nyugdíjazták, haláláig a tudományos ismeretterjesztés érdekében dolgozott. A ’60-as évek köze­pén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet, amely népszerűsítő előadásai, publikációi és könyvei révén egyre szélesebb körben vált közkinccsé, akadémiai és politi­kai körökben azonban növekvő ellenállást váltott ki. Élete végéig nem vették föl az MTA tagjai közé, de az MMA tagjai közt sem találjuk a tudós-művész nevét. A Csoóri vezette MVSZ tiszteletbeli tagja, tanácsadója, előadója volt haláláig. 1991-ben Széchenyi-díjat, 1995. december 21-én az elsők között Magyar Örökség díjat kapott. Számos kötete jelent meg a népvándorlásról, a magyar őstörténetről és honfoglalásról -Árpád népe c. 1988-as kötete az első Fitz-díjas könyv volt.34 34 László Gyula: Árpád népe. Budapest, Helikon, 1988. 176 p. 133

Next

/
Thumbnails
Contents