Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Európából Európába. Kitekintés a magyar rendszerváltás globális hátterére
kozó szovjet és nyugati erők 1945 májusának elején azután véget vetettek a háború európai szakaszának, ám hamar kiderült, hogy a fegyverrel szerzett béke ára az immár másodjára is kivéreztetett Európa addig sosem volt fizikai megosztása az angolszász kapitalizmus demokráciája s a szovjet-orosz kommunizmus diktatúrájának katonai erővonalán. A XIX-XX. század fordulójára már ismét nagyban hasonlóvá vált Nyugat- és Kelet-Európát szögesdróttal választották el; 1948 és 1990 között a keleti blokkba zárt országok (az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) fizikailag-politikailag-gazdaságilag Nyugat- Európától elszeparáltan léteztek. A XVI-XIX. században a világ minden más kontinensének sorsát befolyásolni, illetve meghatározni képes Európa hatalmi terét, a történelemben először, valójában Ázsia és Amerika ellenőrizte és irányította. A keleti diktatúrákat csak az orosz tankok tarthatták fenn, s a nyugati demokráciákat csak az USA regionális katonai jelenléte volt képes megvédeni. A kontinentális patthelyzet hamarosan ideológiailag globálissá vált, s évtizedeken át nem látszott kiút sem Európa, sem a nagyvilág számára. A megosztott Európa nem volt, és nem is lehetett önmaga. Az 1950-es évektől végre ismét prosperáló nyugati államok közül Németországot és Olaszországot tudatosan, gyakorlatilag saját korábbi önfejlődésük ellenében, demokratizálták, míg Nyugat-Európa többi része az amerikai nagy testvér figyelő szemétől kísérve tulajdonképpen spontán „amerikanizálódotf ’ - lépésről lépésre építve fel a fogyasztói és jóléti társadalmakat. Az Elbától nyugatra elterülő államok ugyan nagyjából leképezték az újkori szakadást követően eltérően fejlődő Nyugat-Európát, de a vasfüggöny s a mögötte megbúvó szovjet fenyegetés nagyon is kézzelfoghatóvá tette a sokszínű, ám MDF-tanulmányok_________________________________________________ vájában egy puska sokszor akár háromszor-négyszer értékesebbnek számított, mint az azzal egymás de facto örököseként rohamra kényszerítettek sora. Ugyanígy, a Krasznaja Armija 1944-es európai offenzívájában a katonák (ha tudtukon kívül is) már nem hazájuk területi integritásáért, hanem Sztálin eljövendő nyugati birodalmáért adták vérüket. 72
