Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Európából Európába. Kitekintés a magyar rendszerváltás globális hátterére

hogy a Don helyett az Urál legyen Európa földrajzi limese,15 s e gondolat épült be a Volger által 100 évvel később leírtakba. Európa ilyesfajta, a keleti hegylánctól az atlanti partokig értelmezett fizikaisulása egybeesett a nemzeti öntudat és a nemzetállamok kialakítása iránti igény megjelenésével és elter­jedésével. Európát addig talán leginkább s bizonyosan legkézzelfoghatób­ban az újkori dinasztiák, illetve azok (nagyon is) középkori birodalmai tették megfoghatóvá, ám a kontinentálissá váló európaiságon belül a nemzetek új, teljesebb és komplexebb saját önazonosságot akartak, mely a nyelvre, a kul­túrára és a hagyományokra épült. A hosszúra nyúlt (1789-1917/18) XIX. század végül mind elkerülhetet­lenebbül sodródott saját végzete, a dinasztiákat elsöprő, országokat megcson­kító, nemzeteket kivéreztető első világháború felé. A legalább 8,5 millió ha­lottal és összesen mintegy 37 millió áldozattal járó kontinentális nagy háború jóval több szenvedést okozott, mint amire bárki is számított, s nagyságrend­del több problémát generált, mint amennyit 'megoldani' vagy legalábbis idő­legesen eldönteni próbáltak vele. A vérrel szerzett újrakezdés lehetőségé­nek s a nagy kontinentális dinasztiák (a Romanovok, a Hohenzollemek és a Habsburgok) bukásának ára, a fizikai kínoztatásokon túl, a lelkileg-szellemi- leg-érzelmileg meggyötört és megosztott Európa volt. A kontinens nemze­tei talán soha korábban nem voltak ilyen kimerültek, kiábrándultak, elveszet­tek és tanácstalanok. Az 1913-ra globalizáltan létező világ összeomlásából keserűséggel teli, egymásra és mindenkire gyanakvó, bizalmatlan régi és új­szülött államok próbáltak kikecmeregni. A háború utáni nagy és középhatal­mak közül csak Anglia és Franciaország demokratikus rendszerei tudtak sta­billá válni, mindenütt másutt a demokrácia életképtelennek vagy túlzottan tö­rékenynek bizonyult. Lenin orosz bolsevizmusa, Mussolini olasz fasizmusa és Hitler német nácizmusa mind a modem diktatúrák erőszakos új rendjét kí­MDF-tanulmányok_________________________________________________ 15 Jean-Louis Amaud: Reuniting Europe or Europe's Quest for Identity. Párizs, 1999, Notre Europe, 69. 70

Next

/
Thumbnails
Contents