Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Európából Európába. Kitekintés a magyar rendszerváltás globális hátterére

Kávássv János: Európából Európába

Kávássy János

EURÓPÁBÓL EURÓPÁBA

Kitekintés a magyar rendszerváltás globális hátterére A sehol sincs Európa

1828-ban Hannoverben Handbuch der Geographie címmel megjelent egy kötet, melyet az akkor 49 esztendős iskolaigazgató és történelemtanár, Wilhelm Friedrich Volger jegyzett. A később több kiadást megélt mű volt az első, melyben Európa keleti határaként a szerző az Uralt jelölte meg. Volger a hosszanti középhegységtől1 az atlanti partokig tartó Európa-koncepciója az 1840-es évekre forrt ki igazán, s nagyjából ezzel egy időben is terjedt el.2 A ma az általános műveltség alapvető, elemi szintű részét képező állítás azonban tévedés, de minimálisan is önkényes, egyszerűsítve generalizáló állítás volt - máig ható következményekkel. Európa, mint olyan, valójában nagyon

1 Az Ural hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják, s átlagos magassága alig 600 méter körül van, még legmagasabb csúcsa is csak 1895 méter magas. E szempontból az Ural vonulata nem hasonlítható az Alpok, a Himalája, a Sziklás-hegység vagy épp az Andok grandiózus fizikalitásához.

2 Földrajzilag fajunk, a Homo sapiens elterjedése idején Afrika-Európa-Ázsia már fizikailag átjárható volt, sőt az utolsó jégkorszak alacsony tengerszintje átjárást tett lehetővé Amerikába, illetve számos mai szigethez, köztük a számunkra legjelesebbül Angliához. E szemszögből tekintve az elkülönült kontinensekként való kezelés és értelmezés földrajzilag hamis és önkényes. A mai tengerszint mellett is csak Amerika és Ausztrália alkot ilyen értelemben elkülönült szárazföldi egységet. Nem véletlenül jelentett dilemmát és problémát a XIX. században Volger számára, hogy földrajzi kapaszkodót találjon Európa keleti határának megállapításához.

63