Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából
Balczó András, aki a szövetségi kapitányi kinevezésért bizonyos „kompromisszumokat” nem volt hajlandó meghozni, háromszoros olimpiai bajnokként és tízszeres világbajnokként - hogy az öttusa közelébe maradhasson - hat évig belovaglóként dolgozott a Lótenyésztési Felügyelőségnél. E döntése a szavak jelentésének eltorzítottságára figyelmeztető üzenetet is hordozott magában. Erről így vallott: „Akik azt hiszik, hogy büszke vagy gőgös lennék, azok nem mondhatták ezt: a gőg és ez az állás nem összeférő két adottság. Nem mondhatták azt, hogy én nem vállalok kompromisszumot. A kompromisszum vállalása azért volt érdekes, mert ez a nagy divat az országban. A kompromisszumot a megalkuvással összetévesztik. A kettő között szigorúan különbséget kell tenni. A kompromisszum a közös megegyezésen alapszik, ebből kell kötni százat, ezret. A megalkuvás, hogy a tervecském megvalósuljon, hagyok kopni a legszentebb hitemből, a lelkiismeretem szerint valóból. Nálunk ez a kettő összemosódott.”118 Lezsák Sándor „A gyümölcsöt tartó ág” című írásában fogalmazta meg: „a lejáratott szavak fellázadnak”.119 E nélkül - a dolog tétjéből fakadóan - a diktatúra függési köréből való kitörést el se lehet kezdeni. Lakiteleken ez a lázadás megtörtént, de nem a forradalmi hév magabiztosságával, sokkal inkább a fegyvertelenek bizonytalanságával. Mindez - a „lázadás” is, a dolog tétje is és a bizonytalanság is - a levezető elnök Fekete Gyula átkötő szavaiból is érzékelhető: „Legyünk demokraták ma estig, ne féljünk, és megpróbálhatunk visszaszokni arra a nyelvre, amelyben érvényes a fogalmak identitása.”120 A találkozó szinte minden felszólalása magán viselte a MDF-tanulmányok_________________________________________________ 118 Molnár Dániel interjúja Balczó Andrással. Vasárnapi Újság, 1990. https://www.you- tube.com/watch?v=OMNmwVrjXrO (Utolsó megtekintés: 2018. március 13.) 119 Egy 1981-es beszélgetésben erről így írt: „A rosszul használt szavak, a megerőszakolt fogalmak valóban föl lázadnak. [...] Csak az egyenes beszéd segíthet bennünket a valóság tudatos változtatásához, jobbításához. [...] A szavakat olyan helyzetben kell hozni, hogy jelentésük egyértelmű legyen.” Magyar 1981, [24-25] 24. 120 Agócs-Medvigy (szerk.) 2011, 46. 52
